Retusált sztárok

Inkey Tibor, Kálmán Béla és Wellesz Ella színházi fényképei

Megnyitó: 2014. március 22., 18:15

Sikk volt a színházi világ igazi sztárkép-fotográfusának, Inkey Tibornak műtermében fényképezkedni az 1940-es években. A korszak minden jelentős művészéről készített fotót. A színészek megbíztak benne, s ezt valamennyi felvétele sugározza. Egészen másképpen dolgozott Wellesz Ella, a magyar színházi fényképészet legalázatosabb szolgálója. Nemcsak a színpadon megrendezett „nagyjeleneteket” exponálta, de mindent, ami a színházban a színészek körül történt.

A kiállításon mintegy ötven felvételt mutatunk be, s hogy a korszak színházi hangulatát felidézzük, jeles művészek személyes tárgyaiból válogatunk legyezőket, sminkkészleteket, színpadi kellékeket. A tárlaton hang- és filmdokumentumokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők.

Inkey Tibor (Budapest, 1908 – Budapest, 1998): fotóművész, fényképész, standfotós

A középiskola után, 1922-ben Tóth Károlynál fényképészinas, majd 1925-ben Nagykőrösön segéd Szmrecsányi Miklósnál. 1930-ban önálló fényképész lett Sümegen. 1933-ban Budapesten megnyitotta az Inkey Press Photo Service-t. 1938-ban a Magyar Film Iroda filmgyári standfotósa, 1942-ben a haditudósító század katonája volt. 1946–1951 között a Boráros téren tartott fenn műtermet, melyet 1951-ben államosítottak. Ezután a Budapesti Fényképész Szövetkezetnél, 1955-től nyugdíjazásáig a Mafilm standfotósaként dolgozott. Képei a magyar fotótörténet egy igen fontos korszakát reprezentálják. Volt hivatásos műtermi fényképész, mesteri portrék sorozata tanúskodik erről. Dolgozott fotóriporterként, képei az 1930-as, 1940-es évek fontos történelmi dokumentumai. Filmgyári standfotóinak ezrein és sztárportrékon láthatjuk a kor kiemelkedő színészeit, rendezőit. Fotóművészként is több elismerést szerzett.

Kálmán Béla (Budapest, 1921–): fotóművész, fényképész

1939-ben, érettségi után Borsody Géza fényképészmesternél lett segéd. 1941-ben a Várkonyi Stúdióban asszisztens, színházi és táncfotós, 1945-től önálló műtermet nyitott az Anker-palotában, ahol műtermi portrékat, sztárfotókat, tánc- és színházi felvételeket készített. 1952-től, az államosítás után a Fényképész Szövetkezetnél dolgozott. 1956-ban Amerikába költözött: Chicago, New York után 1959-ben Bostonban telepedett le. 1966-ban megvásárolta azt a műtermet, ahol addig dolgozott, főként alkalmazott és reklámfotókat készített. 1980-ban műtermében saját galériát nyitott; 1983-ban eladta a műtermet, azóta könyvein, kiállításain dolgozik.

Wellesz Ella (Gádoros, 1910 – Budapest, 1997): fotográfus

Apja textilkereskedő. 1915-ben a család Orosházára költözött. 1927-ben kezdte tanulni a fotográfusi mesterséget, Szemenyei Sándornál. 1929-ben szerzett diplomát. Egy rövid ideig Tapasztó Andornál dolgozott, majd az 1930-as évek elején Budapestre költözött. 1931-től Áldor Dezső alkalmazta, majd Solty Katóval közös műtermet nyitott. Ettől kezdve a színházi fotózásra specializálta magát. Miután 1940-ben férjhez ment Mérei Viktor újságíróhoz, képeit Mérei néven szignálta. 1949-ben a Színház és mozi című lapba fotózott. 1952 és 1954 között, az MTI elődjénél, a Magyar Fotónál dolgozott mint színházi fotós. Haláláig szabadfoglalkozású fényképészként működött.

A kiállítás 2014 április végéig látható a Jászai Mari Színház, Népházban

Az OSZMI és a Jászai Mari Színház, Népház közös kiállítása

A kiállítás anyaga az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tulajdona Válogatta: Füle Péter, Sipőcz Mariann, Somogyi Zsol