Hírek
Április 14-én 19 órától Budapesten, Fischer Iván Lakásszínházában játszották a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkcióját, a „Függök ezen a zord életpárkányon…” című Ady-estet. A vasárnapi előadással kapcsolatban érdekesség, hogy ez volt az ötvenedik a 2013/2014-es évadban bemutatott produkcióból.
2014. Április 10-én Szatmárnémetiben hangzott el először: „Itthon vagyok!” Ezekkel a szavakkal indul a Szugyiczky István által szerkesztett és rendezett „Függök ezen a zord élet-párkányon” című Ady-est szövegkönyve, mely megkísérli egy ellentmondásos ember fiatalon elgurult életét nyolcvan percbe sűríteni és a hol szerethető, hol elviselhetetlen, hol nyugtalan és szenvedő Ady Endrét megmutatni.
Szugyiczky István színművész, a Szatmárnémeti Harag György Társulat Örökös Tagja több sikeres pódiumest szerkesztő-rendezője. Olyan költői "arcképeket" mutatott meg ezeken az esteken amelyek hozzátettek az életművekhez olyan kevéssé ismert adatokat is, melyekkel gazdagabbak lettünk. Az ő Márai-, Reményik-, Radnóti-, Dsida-, Wass Albert-, Páskándi-estjei maradandó élmények mindannyiunk számára.
Adyt megmutatni, megszólaltatni csak nagyon ihletett állapotban, érzékenyen, sokszínűen, eszelős-vadsággal, finom-simogatással, suttogó-öleléssel, és ordító-fájdalommal lehet. Ehhez az istenien istentelen kísérlethez sikerült megtalálni az erdélyi színjátszás egyik legkiemelkedőbb tehetségű színművészét, a kétszeres UNITER, és Jászai Mari-díjas érdemes művészt, a kolozsvári társulat tagját, Bogdán Zsoltot. Kettejük közös gyötrődésének eredménye, hogy igazi művészi előadássá nőtt a „Függök ezen a zord élet-párkányon” című művészest.
„Adynak elég bármelyik publicisztikáját kinyitni és máris a mában érzi magát az ember. Elég nagy vészharang volt a magyar irodalomban, aki azért aktuális ma is, mert az igazat mondja. A világ alapjában véve semmit nem változott azóta” – így ajánlja az estet Bogdán Zsolt, az előadás szereplője.
A bemutató és a jubileumi előadás között többezer költészetet kedvelő lelkes néző láthatta az estet Szatmárnémeti és Kolozsvár mellett – többek között – Marosvásárhelyen, Szászrégenben, Nagyszebenben, Temesváron, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Az előadást gyakran hívták Magyarországra is. Gödöllőn , Pécsett, Taljándörögön és Budapesten is több helyszínen volt látható az est, például a Vígadóban, a Radnóti Színházban, a Klebelsberg Kultúrkúriában és most Fischer Iván Lakásszínházában.
Szugyiczky István színművész, a Szatmárnémeti Harag György Társulat Örökös Tagja több sikeres pódiumest szerkesztő-rendezője. Olyan költői "arcképeket" mutatott meg ezeken az esteken amelyek hozzátettek az életművekhez olyan kevéssé ismert adatokat is, melyekkel gazdagabbak lettünk. Az ő Márai-, Reményik-, Radnóti-, Dsida-, Wass Albert-, Páskándi-estjei maradandó élmények mindannyiunk számára.
Adyt megmutatni, megszólaltatni csak nagyon ihletett állapotban, érzékenyen, sokszínűen, eszelős-vadsággal, finom-simogatással, suttogó-öleléssel, és ordító-fájdalommal lehet. Ehhez az istenien istentelen kísérlethez sikerült megtalálni az erdélyi színjátszás egyik legkiemelkedőbb tehetségű színművészét, a kétszeres UNITER, és Jászai Mari-díjas érdemes művészt, a kolozsvári társulat tagját, Bogdán Zsoltot. Kettejük közös gyötrődésének eredménye, hogy igazi művészi előadássá nőtt a „Függök ezen a zord élet-párkányon” című művészest.
„Adynak elég bármelyik publicisztikáját kinyitni és máris a mában érzi magát az ember. Elég nagy vészharang volt a magyar irodalomban, aki azért aktuális ma is, mert az igazat mondja. A világ alapjában véve semmit nem változott azóta” – így ajánlja az estet Bogdán Zsolt, az előadás szereplője.
A bemutató és a jubileumi előadás között többezer költészetet kedvelő lelkes néző láthatta az estet Szatmárnémeti és Kolozsvár mellett – többek között – Marosvásárhelyen, Szászrégenben, Nagyszebenben, Temesváron, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Az előadást gyakran hívták Magyarországra is. Gödöllőn , Pécsett, Taljándörögön és Budapesten is több helyszínen volt látható az est, például a Vígadóban, a Radnóti Színházban, a Klebelsberg Kultúrkúriában és most Fischer Iván Lakásszínházában.
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.