Manapság nemigen akad sikeresebb, erősebben ható magyar drámaíró, mint Székely Csaba. Egymást érik a különböző színházi bemutatói itthon és külföldön, rendszeresen érkeznek hírek művészi sikereiről. Ehhez hozzátartozik az a művészi bátorság is, amelyet darabjai képviselnek. A most a Szkénében vendégszereplő Öröm és boldogság például tabutémát dolgoz fel: az erdélyi melegek helyzetét. Székely Csaba darabjai nagy népszerűségnek örvendenek a Szkénében, hiszen évek óta repertoáron van a Bányatrilógia 2-3. része Csizmadia Tibor, valamint a Kutyaharapás Szikszai Rémusz rendezésében. De nemcsak ezekről beszélgetünk Székely Csabával, hanem a Selinunte Kiadó által tavaly kiadott gyűjteményes kötetében megjelent többi darabokról is. És ami a kötet megjelenése óta történt vele.
A darab megjelent a Selinunte Kiadó Kortárs drámaírók című sorozatának Székely Csaba Idegenek és más színdarabokkötetében, amely az előadás napján a helyszínen megvásárolható >>
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban.
Művészek írták
Interjúk
Interjúk
