Hírek
A Kecskemét City Balett életének egyik kiemelten jelentős eseménye zajlott 2019. október 28-án a lengyelországi Tarnow-ban. A kortárs táncművészeti társulatokat felvonultató Open Stage Fesztivál záró programjaként bemutatott Rómeó és Júlia osztatlan sikert aratott a lengyel nézők körében.
A világklasszikussá vált szerelmi történetet Barta Dóra érdemes művész, rendező – koreográfus a tánc nemzetközi formanyelvén alkotta újra. Már a választás is kiváló, hiszen a korosztályok között húzódó értékrend és világlátásbeli különbségek a mai korban, a mai korosztályok számára is éppen olyan aktuálisak, mint ahogyan a drámaíró Shakespeare korában voltak. Ez a tartalmi textura képes volt egyfajta művészeti kortalanságba emelni az eredeti alkotást, mely minden befogadói kor és korosztály számára élő üzenetet és katarzist hordoz.
Ugyanakkor művészeti katarzist csak akkor élhetünk át, ha mindezt kimagasló művészi formanyelven tudják közvetíteni a befogadók felé. Barta Dóra rendezése teljes egészében megfelel ennek a követelménynek. A koreográfia egyaránt magán viseli klasszikus balett és a kortárs tánc nélkülözhetetlen attribútumait, ugyanakkor mégsem válik sematikussá. A rendező a számtalanszor megismételt történetet képes újszerű keretbe helyezni, s váratlan fordulatokkal megérinteni a nézőt. Az előadás ugyanakkor mégsem a történetmondó vonalat domborítja ki, bár hű marad ahhoz. A rendező számára sokkal fontosabb volt az egyes karakterek kidolgozása, a történések kapcsán bennük végbemenő változások. Hiszen néhány nap leforgása alatt az addigi megszokott életük, érzelmi biztonságuk felbomlik. Szeretteiket veszítik el és új – bár tiltott – szerelem van születőben. Ezt pedig minden érintett személy máshogyan képzi le, más érzéseket indít el bennük, s másféle reakciókat szül. Ezeket a leheletfinom érzelmi átváltozásokat ábrázolja a rendező lírai érzékenységgel egységes kompozícióba.
Természetesen mindez mit sem érne, ha a megálmodott koreográfiát nem olyan kiváló táncművészek interpretálnák, mint a Kecskemét City Balett tagjai, akik kimagasló szakmai tudással és kellő emberi alázattal álltak az örök klasszikus színreviteléhez. S ugyanígy említést érdemel a technikai hátteret biztosító színházi stáb is, akik a saját kereteik között szintén kimagasló munkát végeztek. Az összehangolt és összeért művészi munka meghozta a gyümölcsét, ugyanis a tarnow-i közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a táncművészeket. Az előadás utáni sajtótájékoztatón pedig nemcsak kérdésekkel árasztották el Barta Dórát, hanem a szeretetükkel is.
Elmondható, hogy a KCB első külföldi kitekintése kiválóan sikerült. Az előadás remek lehetőség ahhoz, hogy a társulat elinduljon a nemzetközi sikerek útján, ahol ezt a teljesítményt látva egyértelműen helye, rangja van – és bízunk benne - lesz is a Kecskemét City Balettnek. S mindemellett a KCB még ahhoz is hozzájárult, hogy ott és akkor több száz nézőnek Kecskemét volt a világ közepe.
Ugyanakkor művészeti katarzist csak akkor élhetünk át, ha mindezt kimagasló művészi formanyelven tudják közvetíteni a befogadók felé. Barta Dóra rendezése teljes egészében megfelel ennek a követelménynek. A koreográfia egyaránt magán viseli klasszikus balett és a kortárs tánc nélkülözhetetlen attribútumait, ugyanakkor mégsem válik sematikussá. A rendező a számtalanszor megismételt történetet képes újszerű keretbe helyezni, s váratlan fordulatokkal megérinteni a nézőt. Az előadás ugyanakkor mégsem a történetmondó vonalat domborítja ki, bár hű marad ahhoz. A rendező számára sokkal fontosabb volt az egyes karakterek kidolgozása, a történések kapcsán bennük végbemenő változások. Hiszen néhány nap leforgása alatt az addigi megszokott életük, érzelmi biztonságuk felbomlik. Szeretteiket veszítik el és új – bár tiltott – szerelem van születőben. Ezt pedig minden érintett személy máshogyan képzi le, más érzéseket indít el bennük, s másféle reakciókat szül. Ezeket a leheletfinom érzelmi átváltozásokat ábrázolja a rendező lírai érzékenységgel egységes kompozícióba.
Természetesen mindez mit sem érne, ha a megálmodott koreográfiát nem olyan kiváló táncművészek interpretálnák, mint a Kecskemét City Balett tagjai, akik kimagasló szakmai tudással és kellő emberi alázattal álltak az örök klasszikus színreviteléhez. S ugyanígy említést érdemel a technikai hátteret biztosító színházi stáb is, akik a saját kereteik között szintén kimagasló munkát végeztek. Az összehangolt és összeért művészi munka meghozta a gyümölcsét, ugyanis a tarnow-i közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a táncművészeket. Az előadás utáni sajtótájékoztatón pedig nemcsak kérdésekkel árasztották el Barta Dórát, hanem a szeretetükkel is.
Elmondható, hogy a KCB első külföldi kitekintése kiválóan sikerült. Az előadás remek lehetőség ahhoz, hogy a társulat elinduljon a nemzetközi sikerek útján, ahol ezt a teljesítményt látva egyértelműen helye, rangja van – és bízunk benne - lesz is a Kecskemét City Balettnek. S mindemellett a KCB még ahhoz is hozzájárult, hogy ott és akkor több száz nézőnek Kecskemét volt a világ közepe.
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.