Hírek
A Marimama nem más, mint Járai Máté jutalomjátéka, melyben legendás nagymamájához, Törőcsik Marihoz fűződő kapcsolatáról vall. A színművész az olvasópróbán úgy fogalmazott, hogy egy régi álma vált valóra azzal, hogy ez az előadás megszülethet.
„Egy nagyon érdekes utazásra indulunk most. Emlékszem rá, hogy az édesanyámnak volt egy emlékkönyve, amibe fiatalemberként nagyon sokszor belelapoztam, mert hatalmas szeretetfolyam ömlött ki ebből a kis könyvből” – emelte ki Cseke Péter, a darab rendezője. „Járai Máté sok történetet mentett át az emlékkönyvébe, amik mögött nagy szeretetéhség van. A másik fontos hívószó a boldogságkeresés. Hiszem, hogy a Jóisten elfogadásra, megértésre, de mindenekelőtt szeretetre és boldogságra teremtett bennünket. Sokszor ezt érzem ezekben a nagyon lírai, nagyon őszinte, nagyon mély történetekben, hogy Máté nagy boldogságkereső.”
A Marimama című előadás ötlete 2019-ben született meg Máté gondolataiban. Akkor még köztünk volt Törőcsik Mari, aki áldását adta rá, de ezzel az intelemmel: „Te idefigyelj, nehogy azt csináld, hogy végig utánzol engem, mert az nem színészet!” Az előadás akkor nem valósulhatott meg, ám Máté ezt az ötletet megőrizte magában. Az előző évadban, az Oscar sikere után felvetette, hogy szeretne egy önálló darabot a Ruszt József Stúdiószínházban, a teátrum vezetősége pedig igent mondott.
„Most itt ülünk, és néhány hét múlva már a közönség is láthatja a darabot, és halljuk, hogy milyen nagy érdeklődés van iránta. Próbálom felfogni ezt a sok örömöt az életemben!” – ezzel a lelkesedéssel látott hozzá a munkához az olvasópróbán Járai Máté. „Csodálatos, hogy Gyulay Eszter dramaturggal hozott össze a sors, ugyanis ő nagyon értett és érzett engem az első pillanattól kezdve. Nyáron sokszor ültünk a kánikulában egy limonádé mellett, és én csak meséltem és meséltem. Majd elmentem nyaralni, és mikor hazaértem, letette elém a szövegkönyvet. Elkészült a darab, ami nemcsak Törőcsik Mariról szól, hanem egy önvallomás lett. Egyszer csak bejött a történetbe az apám, az anyám, a húgom, a feleségem, Kíra, vagyis mesélek azokról a számomra fontos emberekről, akik a családomat alkotják. Az, hogy a köztünk lévő kapocs nem mindig volt örömteli, ki fog derülni ebből a darabból.”
Máté az előadásban arról is beszél majd, hogy már gyerekként is arra vágyott, hogy egyszer színész legyen. A családi ház kertjében kapott egy kis színpadot, majd a költözés után ebből csak egyetlen deszka maradt meg, de az álmot sosem engedte el. „Nekem ez a mese erről is szól, hogy ha az embernek van egy kis deszkája, amire rááll, és azt mondja, hogy színész lesz, hiszen ez a boldogsága, ez a vágya legbelül, akkor azt nagyon sok munkával, alázattal, szeretettel bizony ki lehet bányászni. A közönség most egy másik szeletet kap Mátéból, nem azt, amit korábban már megismerhettek. A nevetés mellé könnyeket is kapnak” – tette hozzá Kovács Lehet, a darab társrendezője.
Az esten a történetek mellett fontos szerepet kap a zene is. Nagy Nándor zongorakísérete mellett elhangoznak majd a Törőcsik Mari számára írt emlékezetes dalok is, Selmeczi György és Maár Gyula szerzeményei.
A díszletet és a jelmezeket Molnár Anna tervezte, aki egy különleges látványvilágot álmodott meg. A szoba ugyanis, amibe csöppenünk, olyan lesz, mintha Máté gyerekkori otthonába lépnénk be, hasonló miliőbe, ahogyan akkoriban élt, nagypapájának, Maár Gyulának a festményei között. A Kossuth-díjas filmrendező képeinek világát használta fel ugyanis Molnár Anna arra, hogy megteremtse azt a teret, amiben kibontakozik majd egy család története.
A Marimama bemutatója december 5-én lesz a Ruszt József Stúdiószínházban.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















