A Müpa most nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a zene világnapján három kiváló, fiatal tenort mutasson be a közönségnek. Október 1-jén René Barbera, Maxim Mironov és Fabio Sartori lép színpadra a legnagyobb olasz szerzők áriáival ...
Az est karmestere a Magyar Állami Operaház Zenekarának élén Andrij Jurkevics lesz, aki nemrég a Müncheni Kamarazenekart dirigálta az ARD Zenei Verseny gálakoncertjén, nem mellesleg pedig Edita Gruberová állandó zenei partnere.
Bár a három fiatalember még nem ért el olyan magasságokba, mint a legendás három tenort, Luciano Pavarotti, José Carreras és Plácido Domingó, de bizton állítható, hogy ami késik, nem múlik. Az elmúlt években mindhárman jelentős nemzetközi sikereket arattak, eddigi pályafutásukat összegezve is olyan karmestereket említhetünk, mint Vladimir Jurowski, Claudio Abbado, Riccardo Muti és Zubin Mehta; valamint olyan operaházakat, mint a berlini vagy a bécsi Staatsoper, a milánói Scala, a Washingtoni Nemzeti Opera, a Los Angeles-i Opera vagy a New York-i Metropolitan.
Hármuk együttműködése – a zene világnapján – a nemzetköziség lelkesítő eszméjét is megidézi: René Barbera amerikai, Maxim Mironov orosz, Fabio Sartori pedig Itália szülötte. Műsoruk a felülmúlhatatlan és megunhatatlan olasz repertoárból merít, megszólaltatva két nagy bel canto szerzőt, Rossinit és Donizettit, a 19. század nagy romantikusát, Verdit és a századforduló meghatározó operazsenijét, Puccinit. Andrij Jurkevics
A texasi születésű René Barberát „9 C-s tenorként” is emlegetik, ő volt az első, aki a Plácido Domingó alapította Operalia énekversenyen három első díjat zsebelt be egyszerre. Rossini Olasz nő Algírban című operájának Lindorójaként mutatkozott be a New York-i Metropolitan Operában, de a budapesti közönség is jól ismeri őt, hiszen 2017-ben Rossini A sevillai borbély Almaviva grófjaként aratott nagy sikert a Müpában. Az orosz Maxim Mironovot napjaink egyik legjobb bel canto tenorjaként tartják számon, valóságos átváltozóművész, hiszen számtalan karaktert formált már meg a jól fésült szerelmestől a hosszú hajú rosszfiúig. „Nagy ember nagy hanggal”, így emlegeti a New York Times Fabio Sartorit, aki rendszeres visszatérő vendége a milánói Scala, a New York-i Metropolitan Opera, a bécsi Staatsoper és a Veronai Aréna előadásainak.
Október 1. 19:30 – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Tenor3 - René Barbera, Maxim Mironov és Fabio Sartori
Vezényel: Andrij Jurkevics
Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Műsor: Verdi: A végzet hatalma - nyitány – Mozart: Così fan tutte - Un' aura amorosa – Verdi: Traviata - De' miei bollenti spiriti... O mio rimorso – Verdi: Macbeth - Ah, la paterna mano – Donizetti: Az ezred lánya - nyitány – Verdi: Rigoletto - La donna è mobile – Verdi: A lombardok - La mia letizia infondere – Bellini: A puritánok - A te, o cara – Donizetti: Az ezred lánya - Ah mes amis... Pour mon âme
Bellini: Norma - nyitány – Donizetti: Szerelmi bájital - Una furtiva lagrima – Rossini: A sevillai borbély - Ecco, ridente in cielo – Puccini: Tosca - E lucevan le stelle - Verdi: Szent Johanna - nyitány – Rossini: Olasz nő Algírban - Languir per una bella – Donizetti: Lammermoori Lucia - Tombe degli avi miei – Donizetti: Don Pasquale - Com'è gentil – Leoncavallo: Bajazzók - Vesti la giubba
A színházi dráma – elsőszülöttként – rendre többször alapul szolgált a kistestvér film műfajában újjászülető feldolgozásokhoz, mint fordítva. A friss vígszínházi premier, John Cassavetes Premierje összetettebb, sajátos kivétel.
Sokan mondták, leírták már, Csehov 1903-ban írt utolsó darabja tulajdonképpen az író művészi végrendelete. Ezzel a főművel akkor – és ma még inkább – elmondható az aktuális világállapot: új világ váltja a régit, a régi értékek használhatatlanná válnak, a régibe ragadó emberek pedig haszontalanná lesznek.
Interjúk
Művészek írták
Művészek írták
