Hírek
Pénteken jön a második nagyszínházi premier: egy nem éppen hétköznapi nyaralás történetét láthatja a közönség a kecskeméti Katona József Színházban.
Az egyik legismertebb és legtöbbet játszott olasz szerző, Carlo Goldoni: Nyaralás című komédiája kerül színpadra. Nem szokványos figurák inkább meghökkentő, mintsem hétköznapi kiruccanása tárul a nézők elé Rusznyák Gábor rendezésében és átiratában.
– Milyen ez az olasz nyaralás? – kérdeztük Lakatos Mátét, aki ettől az évadtól tagja a színtársulatnak, és ezzel az előadással debütál a kecskeméti színpadon.
– Egy látszólag előkelő társaság hajókázik a tengeren, nyaralás címén, de valójában senki nincs a vágyott helyén. Párokat látunk, ám mindegyik kapcsolat félresiklott valahol. Az elégedetlen szereplők érzik: rossz döntéseket hoztak. Azon igyekeznek, hogy a valódi érzelmeiket ki tudják fejezni azon személy felé, akit meg szeretnének hódítani. Ez persze nem ilyen egyszerű. Az érdekek, a pénz, és minden egyéb hátráltató tényező bezavar, ahogy az már lenni szokott a való életben is.
– Togninót, az ügyefogyott fiút alakítod. Miért olyan ő, amilyen?
– Egy gazdag család sarja, aki szintén keresi a helyét a világban. Másodjára járja a harmadikat az orvosi egyetemen, nem igazán tehetséges a szakmájában, amit vélhetően az apja választott a számára. Az ominózus hajón azonban megtalálja az igaz és tiszta szerelem. Összejön Rozinával (Decsi Edit), akivel úgy illenek egymáshoz, mint borsó meg a héja. Az egész társaság nekik szurkol, hogy a kapcsolatuk beteljesedhessen. Az élet azonban felülírja a romantikát.
– Másnak sem alakult úgy ez a nyaralás, ahogy eltervezte…
– Több páros életébe is belelátunk, ezen keresztül pedig fontos emberi problémák kerülnek előtérbe. Titkolt szerelmek, feszült légkör, pénzhajszolás, egy filmforgatás előkészületei bonyolítják a szálakat. Bár külsőleg minden adott a pihenéshez, a kikapcsolódáshoz, belül minden szereplő őrlődik, kattog az agya, és igazából elege van az egész hajókázásból, a társaság túlfűtött légköréből. Egyáltalán nem pihennek, a lelkük mélyén leginkább belehalnak ebbe a nyaralásba.
– Milyen játszani ezt a komédiát?
– Kimondottan kedvelem az ilyen és hasonló életszagú történeteket. Ez a komédia attól zseniális, hogy a színész fején és szívén kívül nem kell más eszköz ahhoz, hogy közvetítsük a lényeget a nézők felé. Hiteles, ironikus, remek a humora. Mindenféle hivalkodás és szájbarágás nélkül mutatja meg, hogy az élet egy szivárvány, nem fekete vagy fehér, hanem tele van árnyalatokkal. Jelen esetben adott a hely, az alkalom egy pihentető nyaraláshoz, a szereplők mégsem élvezik maradéktalanul.
– Újonnan érkeztél a társulatba. Hogyan fogadtak Kecskeméten?
– Megkönnyíti a beilleszkedést és ad némi előnyt, hogy számos kollégát ismerek a társulatból. Rusznyák Gábor főrendező az osztályfőnököm volt a Kaposvári Egyetemen, Kocsis Pál szintén tanította az osztályunkat ugyanott. Kaposvárról ismerem Csapó Virágot, az egyetemről Szegvári Julit, Decsi Editet és Dobó Enikőt, más színházi közegből Zayzon Zsoltot és Märcz Fruzsinát. A budapesti egyetemre járt, de évfolyamtársam volt Nagyhegyesi Zoltán, ugyancsak ismertem már korábban Aradi Imrét, és még sorolhatnám. Ezáltal az első napokban könnyebb volt bejönni a színházajtón, hisz volt kinek köszönni, az ismerős arcok segítették az oldódást. Különben mindenki más is nagyon jó fej. Azt tapasztalom, hogy nyitott, figyelmes, támogató a kecskeméti társulat. Izgalmas szakmai közeget láttam eddig, ami igaz a színház teljes szakmai működésére. Az itteni munka nagyon közel áll ahhoz, amit az egyetemen tanultam az osztályfőnökömtől, és ez kimondottan hiányzott a számomra.
– Az évad második felében drámában, majd krimiben lépsz színpadra. Melyik a nagyobb kihívás?
– Várom Shakespeare Othelloját, amiben egy igazán beborult szerelmest játszhatok, a maga kétségbeesésével, csőlátásával, kilátástalanságával. Ezt a figurát már most a magaménak érzem. Agatha Christie Tíz kicsi négerével merőben más helyzet. Ebben egy öntelt, kőgazdag, kekeckedő figura leszek. Ez a karakter merőben távol áll tőlem, így valóban kihívásnak érzem a megformálását.
Popovics Zsuzsanna
– Milyen ez az olasz nyaralás? – kérdeztük Lakatos Mátét, aki ettől az évadtól tagja a színtársulatnak, és ezzel az előadással debütál a kecskeméti színpadon.
– Egy látszólag előkelő társaság hajókázik a tengeren, nyaralás címén, de valójában senki nincs a vágyott helyén. Párokat látunk, ám mindegyik kapcsolat félresiklott valahol. Az elégedetlen szereplők érzik: rossz döntéseket hoztak. Azon igyekeznek, hogy a valódi érzelmeiket ki tudják fejezni azon személy felé, akit meg szeretnének hódítani. Ez persze nem ilyen egyszerű. Az érdekek, a pénz, és minden egyéb hátráltató tényező bezavar, ahogy az már lenni szokott a való életben is.
– Togninót, az ügyefogyott fiút alakítod. Miért olyan ő, amilyen?
– Egy gazdag család sarja, aki szintén keresi a helyét a világban. Másodjára járja a harmadikat az orvosi egyetemen, nem igazán tehetséges a szakmájában, amit vélhetően az apja választott a számára. Az ominózus hajón azonban megtalálja az igaz és tiszta szerelem. Összejön Rozinával (Decsi Edit), akivel úgy illenek egymáshoz, mint borsó meg a héja. Az egész társaság nekik szurkol, hogy a kapcsolatuk beteljesedhessen. Az élet azonban felülírja a romantikát.
– Másnak sem alakult úgy ez a nyaralás, ahogy eltervezte…
– Több páros életébe is belelátunk, ezen keresztül pedig fontos emberi problémák kerülnek előtérbe. Titkolt szerelmek, feszült légkör, pénzhajszolás, egy filmforgatás előkészületei bonyolítják a szálakat. Bár külsőleg minden adott a pihenéshez, a kikapcsolódáshoz, belül minden szereplő őrlődik, kattog az agya, és igazából elege van az egész hajókázásból, a társaság túlfűtött légköréből. Egyáltalán nem pihennek, a lelkük mélyén leginkább belehalnak ebbe a nyaralásba.
– Milyen játszani ezt a komédiát?
– Kimondottan kedvelem az ilyen és hasonló életszagú történeteket. Ez a komédia attól zseniális, hogy a színész fején és szívén kívül nem kell más eszköz ahhoz, hogy közvetítsük a lényeget a nézők felé. Hiteles, ironikus, remek a humora. Mindenféle hivalkodás és szájbarágás nélkül mutatja meg, hogy az élet egy szivárvány, nem fekete vagy fehér, hanem tele van árnyalatokkal. Jelen esetben adott a hely, az alkalom egy pihentető nyaraláshoz, a szereplők mégsem élvezik maradéktalanul.
– Újonnan érkeztél a társulatba. Hogyan fogadtak Kecskeméten?
– Megkönnyíti a beilleszkedést és ad némi előnyt, hogy számos kollégát ismerek a társulatból. Rusznyák Gábor főrendező az osztályfőnököm volt a Kaposvári Egyetemen, Kocsis Pál szintén tanította az osztályunkat ugyanott. Kaposvárról ismerem Csapó Virágot, az egyetemről Szegvári Julit, Decsi Editet és Dobó Enikőt, más színházi közegből Zayzon Zsoltot és Märcz Fruzsinát. A budapesti egyetemre járt, de évfolyamtársam volt Nagyhegyesi Zoltán, ugyancsak ismertem már korábban Aradi Imrét, és még sorolhatnám. Ezáltal az első napokban könnyebb volt bejönni a színházajtón, hisz volt kinek köszönni, az ismerős arcok segítették az oldódást. Különben mindenki más is nagyon jó fej. Azt tapasztalom, hogy nyitott, figyelmes, támogató a kecskeméti társulat. Izgalmas szakmai közeget láttam eddig, ami igaz a színház teljes szakmai működésére. Az itteni munka nagyon közel áll ahhoz, amit az egyetemen tanultam az osztályfőnökömtől, és ez kimondottan hiányzott a számomra.
– Az évad második felében drámában, majd krimiben lépsz színpadra. Melyik a nagyobb kihívás?
– Várom Shakespeare Othelloját, amiben egy igazán beborult szerelmest játszhatok, a maga kétségbeesésével, csőlátásával, kilátástalanságával. Ezt a figurát már most a magaménak érzem. Agatha Christie Tíz kicsi négerével merőben más helyzet. Ebben egy öntelt, kőgazdag, kekeckedő figura leszek. Ez a karakter merőben távol áll tőlem, így valóban kihívásnak érzem a megformálását.
Popovics Zsuzsanna
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.