Bajor Gizi Színészmúzeumba február 1-én Lakos Anna, a Kortársunk Csehov kiállítás kurátora Székely Gábor rendezővel beszélget az íróról
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2018. április 25-én nyitotta meg Kortársunk Csehov című időszaki kiállítását az intézmény kiállítóterében, a Bajor Gizi Színész-múzeumban. A kiállítás a magyarországi Csehov-előadásokat, elsősorban az 1945 utáni, a magyar színjátszás történetében is fontos szerepet játszó, nagyhatású Csehov-rendezéseket mutatja be egészen a 2000-es évek elejéig.
A beszélgetés résztvevői különböző megközelítésből arra keresik a választ, hogy mi az oka Csehov magyar népszerűségének, Csehov darabjai miért rejtenek sokféle értelmezési lehetőséget, hogyan kapcsolódik egy-egy kiemelkedő Csehov- interpretáció más művészeti ágakhoz, elsősorban a képzőművészethez, - mit jelent az, hogy „Kortársunk Csehov”.
A beszélgetés-sorozat következő alkalmán Székely Gábor rendezőt kérdezi a kiállítás kurátora, Lakos Anna. Székely Gábor a kiállításon két, az 1971-es Sirály és az 1974-es Három nővér rendezésével szerepel; mindkettőt a Szolnoki Szigligeti Színházban mutatták be.
A színházi dráma – elsőszülöttként – rendre többször alapul szolgált a kistestvér film műfajában újjászülető feldolgozásokhoz, mint fordítva. A friss vígszínházi premier, John Cassavetes Premierje összetettebb, sajátos kivétel.
Sokan mondták, leírták már, Csehov 1903-ban írt utolsó darabja tulajdonképpen az író művészi végrendelete. Ezzel a főművel akkor – és ma még inkább – elmondható az aktuális világállapot: új világ váltja a régit, a régi értékek használhatatlanná válnak, a régibe ragadó emberek pedig haszontalanná lesznek.
Különleges időszakban lett a Zeneakadémia rektora, hiszen az utóbbi években újult meg a Liszt Ferenc téri épület, új otthonnal gazdagodtak a Wesselényi utcában, s épül-szépül a kecskeméti intézetük is.
Művészek írták
Művészek írták
Interjúk
