Hírek
„Olimpusz alatt gémek tanyáztak.
Fölrikácsoltak, áztak és fáztak.
Nagy akaratú, lápgázló gémek,
Ifjak és vének.
Igazi dalra máig se kaptak,
De itt maradtak, de itt maradtak.
Zsombék-lakású, nagyétű gémek,
Sánták és vének.
(…)
Rajtatok ma sem fog még az átok,
Halászó, hizlalt, nagy nyakú gémek,
Sánták és vének.”
Az idézet a határtalan mélységek és magasságok költőjétől, Ady Endrétől származik, és elhangzik a Tompa Miklós Társulat De szeretnék gazdag lenni! című versműsorában. Az összeállítás műsorra tűzésével a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház annak a költőóriásnak az emléke előtt tiszteleg, aki 100 éve, 1919. január 27-én távozott az öröklétbe.
Ady életrajzának kevéssé ismert, viszont számunkra igen jelentős részlete a Marosvásárhelyhez való kötődése. Pomogáts Béla: Ady Endre erdélyisége című, a Várad folyóirat 2002. 1 évf. 1. számában megjelent tanulmányában így értekezik:
Ady Endre valójában csak 1915 nyarán utazta be első alkalommal a történelmi Erdély belső vidékeit. (…) a székely körvasúton Marosvásárhelyre utaztak, ahol meglátogatták Bernády Györgyöt, Maros–Torda megye főispánját, korábban hosszú időn át a város polgármesterét, aki talán a legtöbbet tette a „székely főváros" urbanizálása érdekében, ő építette fel a magyar szecesszió nagyhírű művét, a Kultúrpalotát is. Ennek a látogatásnak az élményét örökítette meg Ady A magyarság háza című írásában, amely a Nyugat 1915. augusztusi számában látott napvilágot. Itt olvashatók Bernádyról és munkájáról a következők: „Ez lesz, ha a Sors úgy akarja, a magyar menedék, dús és takaró. Itt fogjuk őrizni magunkat mi, magyarok, kik egymás ellen annyit vétettünk. Ide fogunk verssel, zenével, beszéddel összevonulni, ha baj lesz. S minden, képességes szeretetemmel néztem fel reá, ez úrra, merthogy nagyon és dacos magyar vagyok s ő az én rokonom".
A De szeretnék gazdag lenni! összeállításban Ady Endre versei mellett Arany János, Babits Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Dsida Jenő, Emőd Tamás, Erdős Virág, Faludy György, Fekete Vince, Illyés Gyula, József Attila, Kányádi Sándor, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kovács András Ferenc, Lung Zsolt, Markó Béla, Nagy László, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Székely János, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály és Weöres Sándor költeményei szerepelnek.
Előadók: Bartha László Zsolt, Berekméri Katalin, Fodor Piroska, Henn János, Kiss Bora, Kovács Botond, Meszesi Oszkár, Moldován Orsolya, Lőrincz Ágnes, Sebestyén Aba, Simon Boglárka-Katalin, Tollas Gábor és Tompa Klára. Válogatta, szerkesztette, a műsort vezeti: Gáspárik Attila.
Kapcsolódó linkek
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.