Hírek
(...)
Nemcsak a kortárs művészeti menedzserképzés, de a pantomim is gyerekcipőben járt, amikor 16 évesen belecsöppentél ebbe a világba. Ti tettétek ismertté itthon ezt a műfajt, majd innen léptetek tovább a kortárs tánc és a fizikai színház irányába.
Autodidakta művészek kezdték el ezt a technikát tanítani Magyarországon, mint például Regős Pál, akik a pantomim alapjait könyvek és filmek segítségével sajátították el. A klasszikus formákat a saját egyéniségükön keresztül folyatták át és hoztak létre értékes darabokat. Első mesterem M. Kecskés András, akitől a legtöbbet tanultam. Ezt követte Nagy József Szkipe, magyarok közül ő az első, aki elvégezte Marcel Marceau pantomimiskoláját Franciaországban, belőle aztán világhírű művész, társulatigazgató lett. Ma már a pantomim tiszta formája nem igazán létezik, alkalmazott művészetként a fizikai színház alapja, így ott, mint technika él tovább.
Általában független, kortárs művészeti körökben mozogsz. Tudatos döntés ez részedről?
Színészet, tánc, mozgásművészet: ezeket így együtt az alternatív szférában lehet művelni. De kipróbáltam magam klasszikus, kőszínházi keretek között is, egy rövid ideig a kecskeméti Katona József Színház tagja voltam, igaz, ott is a mozgásszínházi tagozatnál, viszont Jancsó Miklós és Hernádi Gyula vezetése alatt. A prózai színjátszás nem az én világom, drukkos vagyok, ha beszélnem kell, s a hosszú szövegekkel is hadilábon álltam. Felismertem, hogy ezen a területen nem tudnék a fellegekig eljutni, csak a középszintet súrolni. Én pedig nem szeretem a középszerű megoldásokat.
Mióta végzed a mostani munkádat a Szkénében?
Jövőre lesz huszonöt éve, hogy itt dolgozom, a jelenlegi munkakörömben kilenc éve. Próbáltam utánagondolni, de összemosódnak az évek. Nem alkalmazottként kerültem a színházhoz: sokáig a színpadon voltam, jelmezeket készítettem, díszleteket terveztem, darabokat írtam és rendeztem. A különböző tevékenységek nem egymásra épültek, hanem párhuzamosan, egymás mellett működtek.
(...)
A teljes interjú a Marie Claire oldalán olvasható »»
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.