Vörösmarty meséje ezúttal egy mai Csongor szobájából indul, az ő ablakán keresztül látjuk a várost, ahol ez a fiatalember él. A mából lépünk át abba a párhuzamos világba, a tündérvilágába, ahonnan Tünde érkezik.

„A magyar drámairodalom három nagy művét, a Csongor és Tündét, a Bánk bánt és Az ember tragédiáját a Nemzetinek műsoron kell tartania. Ha Isten is úgy akarja, a következő évadban a Tragédiát is újra műsorra tűzzük – így a triász megint látható lesz a Nemzetiben. És nem csupán játszani kell az alapműveket, hanem újra és újra érdemes átgondolni ezeket, ha lehet, újabb és újabb formában műsorra tűzni. Én szenvedélyesen foglalkozom velük, és úgy éreztem, eljött az ideje, hogy a lassan tíz éve játszott Csongor és Tündét új szemmel közelítsem meg. Vörösmarty műve lelkünk legmélyebb húrjait pendíti meg, és ezúttal a derűjét szeretném felerősíteni, szemben a prózai változat komorabb hangvételével.” - mondta Vidnyánszky Attila.

Az előadás zeneszerzője Szarka Tamás, – aki a tavalyi, nagysikerű Esthajnal produkció zenéjét is jegyzi – az olvasópróbán elmondta: „A rendező kérése az volt, hogy Vörösmarty szövegére írjak zenét. Ehhez a rapet találtam a legmegfelelőbb formának, amelynek megvannak a gyökerei a magyar néphagyományban is – csak ott csujogatónak vagy táncszónak hívják. Az eredeti szövegen csak „technikai” igazításokat végeztem, hogy „guruljon a nóta”. A rap mellett születtek igazi dalok is Vörösmarty szövegére, és ahol a rendező szükségesnek látta, saját verseket is írtam és megzenésítettem.”

Csongor szerepét Juhász Péter alakítja, Tündét Battai Lili Lujza játssza, Mirigy szerepében pedig Katona Kinga látható. Az előadás további szerepeiben a Nemzeti Színház társulatához a 2025/2026-os évadban csatlakozó fiatal színművészek lépnek színpadra.

Az előadás díszlete (Fejes Szabolcs) a valóság és az álomvilág közötti átjárás tereként jelenik meg a színpadon, míg a szereplők jelmezei (Berzsenyi Krisztina) a történet világától függően egyszerre maiak és mesebeliek.