Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Joós László, Gál Gábor, Major Melinda, Pusztaszeri Kornél, Antony Jay 2018. április 20., péntek
spacer
Színházi hírek
Legfrissebb híreink
KÉRDŐÍV
Látványos koncerttel ünnepli a Madách Színház Andrew Lloyd Webber születésnapját!
20 méter magasban drótkötélen a cirkuszok világnapján!
Két előadással érkezik a MAFESZT-re a temesvári társulat
A nagy érdeklődésre való tekintettel: Klamm háborúja április 26-án a Rusztban is
Egy hét, négy előadás, három fesztivál határon innen és túl


Képes hírek
Eötvös Péter az Operában
Kokan Mladenović Temesváron rendez
Vígnap 2011
Eszenyi Enikő köszöntése
Helmuth Stürmer
Ruttkai Éva-emlékdíj 2008
Eszenyi Enikő a Vígszínház igazgatója
Könyvbemutatók Kolozsváron
2018. január 9.
Réczei Tamás: A színház tud segíteni

A darab szélsőséges helyzetet ábrázol, de éppen ezért tökéletes arra, hogy a gyerekekben felgyülemlett indulatot megszólaltassa – mondja Réczei Tamás, aki Kai Hensel Klamm háborúja monodrámáját rendezi Kecskeméten. A produkciót január 12-étől láthatják a diákok osztályterem-színházi előadás formájában.

• Színházi szakemberként kurzusokat tartottál pedagógusoknak az elmúlt években. Ez közrejátszott a darabválasztásban?
• Inkább az játszott közre, hogy a kecskeméti színház szeretne nyitni a középiskolák felé. Ennek részeként jött létre az előadás.

• A kecskeméti színháznak a tehetséggondozás területén eddig is erős kapcsolata volt az iskolákkal. Miért szélesítitek az együttműködést?
• A színház tud segíteni, és ez a segítség messze nem merül ki a tehetséges gyerekek támogatásában. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy megfogalmazzon egy problémát, és egyúttal elindítsa az arról való gondolkodás és beszéd folyamatát. Kísérletet tesz arra, hogy kiengedjünk olyan – nincs rá jobb szó – feszültséget, ami pont azért feszültség, mert nincs kibeszélve. A Klammot alakító Farkas Ádám időről-időre kiáll a szerepéből, és rákérdez arra, amit felvet az előadás. A gyerek őszinte „műfaj”. Azt remélem, hogy kialakulhat olyan légkör, amelyben felszínre kerülhetnek talán soha ki nem mondott gondolatok. Ha így lesz, akkor ennek legalább olyan erős hatása lesz, mint magának a darabnak.

• Milyen problémák kerülhetnek elő?
• Az első, hogy vajon el meri mondani egy gyerek azt, amit gondol, akár iskolai, akár családi környezetben. Van egy fontos fogalom: mérgező szégyen. Ha szülő mond valamit a világról, de a gyerek ennek ellenkezőjét látja, akkor általában magát hibáztatja: azt gondolja, hogy valami baj van vele. Azért hívják mérgezőnek, mert elfojtja a késztetést a probléma megfogalmazására és kimondására, amit később borzasztó nehéz helyretenni. Ha valamennyi mérget ki tudnánk oltani, vagy a kioltás folyamatát elindíthatnánk, az már eredmény lenne.

• Mit gondolsz a magyar középiskolák működésről?
• Második éve oktatunk színművészeti egyetemistákat, és a dolgozatokat olvasva félre kellett tennem egy sor, számomra természetes elvárást. Például azt, hogy a hallgatók által írt szövegben legyen vessző, és tisztában legyenek a helyesírás alapvető szabályaival. Azt sem várhatom el, hogy olyan szókinccsel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi bizonyos szóismétlések elkerülését, ahogy azt sem, hogy a magyar és világirodalom alapműveit olvassák, vagy legalább a címüket ismerjék. Az általános műveltség devalválódását látom. A Facebook-generáció tagjai, öt sor szöveg a maximum, amire figyelnek, és ha arra gondolok, hogy pár év múlva ez a generáció veszi a kezébe az irányítást, akkor nem vagyok optimista. Mindeközben színházunk Műérték és mű érték kurzusán felkészült, képzett és nyitott pedagógusokkal találkozom. Meggyőződésem, hogy nem az ő hibájuk, sokkal inkább az oktatást keresztbe-kasul szántó érdekek, szándékok vihetik félre a dolgot. Borús vagyok, amikor színművészetis felvételin olyan listát tesz elém a jelentkező, ahol a monológok között két amerikai filmből vett részlet van. Nem színdarabból választ, hanem elhozza Az ördög ügyvédjéből Al Pacino monológját. Ez a műveltsége. Ha pedig az önképről beszélünk, akkor azt gondolom, hogy nagyon hátul vannak: erősen függenek a szülőktől, a családtól, fogalmuk sincs, hogyan találkozzanak saját szándékaikkal. Szétesett családokból jönnek, nehéz pszichikai körülmények közül, amelyeket normálisnak, otthonosnak hisznek. Az önismeret tanítása segíthetne, de nyilván fel sem merül.

• A Klamm háborújában egy olyan tanárt ismerünk meg, aki rátévedt a pályára, de a jó tanárt jellemző képességeknek teljes mértékben híján van.
• Kompenzál. Egy sikertelen élet közepén talál egy állást, ami hatalmat biztosít számára. A világot hibáztatja, elzárkózik tőle, úgy érzi, mindenki ellene van. Ez a súlyosan patologikus ember aztán elkövet egy óriási hibát. Rosszabb jegyet ad az egyik tanítványának, mint amit érdemel, és a fiú öngyilkosságot követ el. A tanár megpróbálja visszafordítani a helyzetet, sikertelenül. A diákok ellene fordulnak, s ez igazolja számára, amit mindig gondolt: mindenki ellene van. Ez az ő háborúja. A darab szélsőséges helyzetet ábrázol, de éppen ezért lehet tökéletes arra, hogy a gyerekekben felgyülemlett dühöt felszínre hozza. Fontos, hogy nem csak a tanárokkal szembeni indulatról van szó. Ádám az előadás egy pontján meg is kérdezi a közönséget, hogyan szokták kiengedni a feszültséget.

• Van ehhez kapcsolódó személyes élményed az iskolás korból, amit felnőttkorodba magaddal hoztál?
• Volt egy matematika tanárom a középiskolában, akin pontosan láttam, mennyire behozza a feszültségét az órákra. A szememre vetette, hogy nem lehet elviselni a tekintetemet… Meg is megbuktatott… Óhatatlan, hogy a tanár beviszi az iskolába a feszültségét. A probléma az, ha ennek nincs tudatában. A színész is felviszi a saját problémáit a színpadra, csak neki van hozzá mondata. A tanárnak nincs hozzá mondata.
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2018. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a