Írások
Zenthe Ferenctől szunyókálni tanult, a múló időtől pedig elengedni a számára lényegtelen dolgokat, például a politikát. Trokán Péter egy hét múlva ünnepli 73. születésnapját, de éppen olyan szálfa termetű ma is, mint 1987-ben, amikor a magyar közönség a Szomszédokban megismerte. Igaz, saját bevallása szerint ez a tartás két beteg csigolyájának is köszönhető… A népszerű színésszel zárja rendkívül sikeres nyolcadik évadát D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsora a WMN magazin YouTube csatornáján.
Trokán Pétert unokanézőbe vitte DTK a műsor szezonzáró adásában. A színész útközben felidézte, hogy épp annyi idős most, mint annak idején a Szomszédok „nagy öregjei”, amikor a teleregény elindult a ’80-as években. Komlós Juci és Zenthe Ferenc népszerűségét szerinte ma már nem lehet lemásolni, de Feri bácsitól egyvalamit biztosan megtanult; aludni. Ezt most, egy újabb sorozat, a 200 első randi forgatásán maga is alkalmazza:
„Gazdagréten egy emelet négy lakásában forgattunk. És a Takácséké, azaz a »mi lakásunk«, három szobából állt. A hálóban nagyon ritkán forgattunk, az volt a Feri bácsi szobája, hogyha bent forgattunk a házban. Felvétel kész, vége csapó, átállunk… És Feri bácsi már ment is be a szobába, ott volt neki az ágy, szépen becsukta az ajtót, hanyatt lefeküdt, és a félórás átállásból ő húsz percet átaludt.”
Péter a sok munka mellett igyekszik időt szakítani kétéves unokájára, Kareszra is, ugyanis régi vágya teljesült azzal, hogy nagyobbik lánya, Anna révén nagypapa lett.
„Sok örömöm van végre az unokámban, mert a bátyámnak most már van egy csomó unokája, és kicsit irigy voltam rá” – mesélte nevetve az Elviszlek magammal évadzáró műsorában.
Bár magas termete miatt derékproblémái vannak, ezért lehajolni nem tud hozzá, de ha kell, négykézlábra áll, hogy tudjanak játszani Karesszal. A sok munka mellett igyekszik szigorúan legalább heti egyszer unokázni.
„Mi, színészek nem megyünk nyugdíjba, ezt a fogalmat mi nem nagyon ismerjük. Ott vagyunk a deszkán, ameddig létezünk, addig akarunk játszani. Nagyon kevés színész van, amelyik abbahagyta, és utána rövid úton nem ment el. Ez egyszerű matematika. Most azt mondom, hogy nagyon jó esetben van még 15 jó évem. Ezzel kapcsolatban az embernek mindenféle olyan fura érzései vannak, fura kérdéseket tesz fel magának. Nem vagyok mindent előre elhatározó ember, de azt hiszem, azért elég tudatosan éltem az életemet. És úgy döntöttem, hogy én most már a hátralévő időben nem vagyok hajlandó hülyeségekkel foglalkozni.”