Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Lukácsi József, Zombori Katalin 2017. október 20., péntek
spacer
Magyar Állami Operaház
Erkel Színház
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Írások
Igazgatóság
Magyar Állami Operaház
spacer
Kodály Zoltán
Székely fonó
Életképek magyar nyelven, magyar és angol felirattal
spacer
spacer
Képgaléria: Előadás
Képgaléria: Előadás_1
Szereposztás
A háziasszony:Gál Erika Schöck Atala
A kérő:Molnár Levente Haja Zsolt
A legény:Pataki Adorján Ujvári Gergely
A szomszédasszony:Ulbrich Andrea Wiedemann Bernadett
A legény anyja:Ulbrich Andrea Wiedemann Bernadett
A leány:Rost Andrea Rácz Rita
A bolha:Gradsach Zoltán Geiger Lajos
A leány anyja:Kiss Erika
Előhang:Pál István "Szalonna"

Előhang – Pál István Szalonna és Bandája
Közreműködnek a Duna Művészegyüttes táncosai
Rendező: Michał Znaniecki
Díszlettervező: Luigi Scoglio
Jelmeztervező: Magdalena Dabrowska
Dramaturg: Kenesey Judit
Karmester: Kocsár Balázs
Koreográfus: Juhász Zsolt
Karigazgató: Strausz Kálmán
Animáció: Bogumił Palewicz
Fénytervező: Bogumił Palewicz
Díszlettervező asszisztens: Alejandro Contreras Cortés
Koreográfus asszisztens: Marosi Edit
Angol nyelvű felirat: Elisabeth M. Lockwood
Bemutató:2016. 10. 01.
Előadás ismertető

„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, a magyar zene egyik legmeghatározóbb képviselője, akinek szívügye komponistaként, népdalgyűjtőként és zenepedagógusként egyaránt a magyar népzene iránti szeretet elültetése és egy értő közönség felnevelése volt.
A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház 1931-ben megrendelte a szerzőtől a mű egész estét változatát, Kodály nem operát akart írni – a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni, és közvetíteni annak drámai, színpadi erejét.
Kodály anyai ágon lengyel származású volt. Rendhagyó módon éppen egy lengyel rendező, Michał Znaniecki szemén keresztül láthatjuk, hogyan érzékeli ezt az ízig-vérig magyar művet egy külföldi művész.
Az első részben (az október 23-i előadás kivételével) Pál István Szalonna és Bandájának táncháza hangolja a magyar népi dallamokra a közönséget.

Kodály Zoltán a Székely fonót népdalok füzéréből alkotta, melyeket prózai szöveg vagy recitáló énekbeszéd helyett csupán némajáték, pantomim köt össze. Ennélfogva a mű drámai szerkezete laza, valódi cselekmény alig kristályosodik ki belőle. Ez a balladai, homályos szerkezet minden színpadi alkotót arra ösztönöz, hogy megfejtse: milyen történetet sugallhat a mű?
Alább tehát rendhagyó módon két tartalmat közlünk: az eredeti, Kodály színpadi utasításait követő cselekményt, illetve az új bemutató szinopszisát.

Eredeti cselekmény
A Háziasszony kérőjét üldözik – el kell bujdosnia. A csendőrök nem sokkal távozása után fel is keresik a házat, de már csak a Háziasszonyt és a kislányát találják. A falubeli lányok érkeznek vendégségbe: fonóba jöttek. Dalolva próbálják felvidítani az asszonyt, aki csak akkor nyugszik meg, amikor megtudja, hogy kérője biztonságban van. A fonóban pereg tovább a munka, közben pedig eljátsszák a Kitrákotty mesét, majd, amikor a férfiak is megérkeztek, a Görög Ilona-balladát, és egy párosítót is, amelyben összeadják a Fiatal lányt a szerelmével. A Háziasszony közben egyre csak bujdosó párjára gondol. Egyszer csak egy váratlan és nem kívánt vendég, a nagyorrú Bolha jelenik meg, akit a fiatalok kicsúfolnak, ám az csak tovább kellemetlenkedik. A Háziasszony elénekli a rossz feleség balladáját, aminek végén hirtelen a Kérő hangja csendül fel a távolban: két csendőr kíséri haza. Egy asszony tanúsítja, hogy a Kérő ártatlan, a bűnös pedig a Bolha, mégis elviszik mindkét férfit a csendőrök. A vendégek hazamennek, a Háziasszony magára marad bánatával. A fiatalok visszajönnek a fonóba, és a Kérő is szabadon tér végre haza: boldogan ölelik át egymást a Háziasszonnyal.

Az előadás cselekménye
A Háziasszony ura haldoklik; az asszony és kislánya csakhamar árván maradnak. A gyászoló özvegy sajgó szívvel emlékszik vissza lánykorára, amikor megismerkedett jövendőbelijével. Hogy szomorú kislányát felvidítsa, elénekli neki a Kitrákotty mesét. Miközben a temetésre készülődnek, a Háziasszony egyre a múltba réved vissza: felidézi, ahogy összeházasodtak kérőjével. Az esküvői ünnepség szép emlékét azonban hirtelen beárnyékolja a baljós Bolha megjelenése. A Háziasszony tovább emlékezik: kislányuk születését idézi fel. A temetést követően, gyászában megtörve szakad ki belőle a Rossz feleség balladája. Egyszerre mintha halott férjét látná újra maga előtt, de rá kell döbbennie: csupán káprázat volt. Keserűen fekszik ágyba, már a lányától sem fogad el se vigaszt, se ételt – szép lassan elemészti a bánat. Leánya csendben gyászolja. A Háziasszony és férje a mennyországban lelnek újra egymásra.

spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2017. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a