Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Szél Dalma Rebeka 2018. június 24., vasárnap
spacer
Gyulai Várszínház
Shakespeare Fesztivál Gyula
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Írások
Épület
Igazgatóság
Gyulai Várszínház
spacer
Szathmári Sándor
Kazohinia
Az előadást felnőtt nézőinknek ajánljuk
spacer
spacer
Szereposztás
Rendező: Sopsits Árpád
Díszlettervező: Sopsits Árpád
Látvány: Sopsits Árpád
Jelmeztervező: Pallós Nelli
Színpadra alkalmazta: Sopsits Árpád Vörös István
Bemutató:2015. 07. 21. Tószínpad - Kastély cselédszárny
Előadás ismertető

A szerzőről:
Szathmári Sándor, „a magyar Orwell” Gyulán született 1897-ben, de gyermekkorában – apja hivatali teendői miatt bejárta egész Magyarországot (élt Alsókubinban, Sepsiszentgyörgyön és Lugoson is). Elvégezte a Műegyetemet, és a MÁVAG-ban (Magyar Királyi Állami Vas-, Acélés
Gépgyár) dolgozott, ám emellett a Magyar Eszperantó Szövetség egyik meghatározó tagja volt (a
Kazohinia című regénye angol mellett eszperantó nyelven is megjelent), és íróként is ismert volt a neve. Legnagyobb mesterének Karinthyt tartotta, akinek Kazohiniáját is ajánlotta, és aki azt mondta erről a regényről, hogy minden hasonló munkáját odaadná érte.
„Karinthy nekem szellemi apám volt, az egyetlen magyar író, akinek az írás nem mesemondás volt, hanem eszköz az elsikkadt, agyonhínározott valóság felszínre búvárkodásához…”
a regényről
Szathmári Sándor regénye, a Kazohinia többfajta forrásból táplálkozó groteszk, csípős humorú, letehetetlen regény. Ha mindenképpen kötni szeretnénk előzményekhez vagy későbbialkotásokhoz gulliveriádának is nevezhetnénk, hiszen Swift szatirikus hangján szólal
meg a Kazohiniába tévedt Gulliver is. Lehet hasonlítani a „mester”, azaz Karinthy Frigyes utazás-regényeihez is, a Capilláriához és Faremidóhoz, sokan mégis inkább utópiákhoz kötik az alkotást, hiszen Szathmári egy lehetséges jövőképként vázolja fel előttünk a hinek világát, akik a sziget a lakosságának nagyobb részét alkotják, és nagyon magas tudományos és technikai színvonalon élnek egy teljesen racionális életet. Ebben a társadalomban nincsen kormány, nincsenek törvények, nincsenek érzelmek: ha egy szeretett személynek többet nyújtanának, mint bárki másnak, az felborítaná a közösség egyensúlyát A „lélek nélküli rend” földje után (a hinek országa), a „rögeszmékkel zsúfolt pokol fullasztó füstjébe” (a behinek világa) kerülő Gulliver
sehol sem találja meg önmagát. A Kazohinia a folyton saját magát kutató ember allegóriája.„Fanyar humorú társadalomkritika, szatíra és utópia a magyar Orwell regényéből”

Kapcsolódó hírek, írások
Interjú Sopsits Árpáddal
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2018. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a