Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Claudiu Bleont, Nádasi Erika, Újréti László, Rumi László 2018. augusztus 17., péntek
spacer
Újvidéki Színház
Újvidéki Művészeti Akadémia
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Igazgatóság

Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Kisvárda
Újvidéki Színház
spacer
Katona József
Bánk bán
Nemzeti dráma – Társadalmilag hasznos színházi előadás
spacer
spacer
Képgaléria: Előadás
Szereposztás
II.Endre, a magyarok királya:Huszta Dániel
Gertrudis, királyné:Krizsán Szilvia
Ottó, Berchtoldnak a merániai hercegnek fia,Gertrudisnak testvéröccse:Sirmer Zoltán
Bendeleiben Izidora, türingiai leány:Crnkovity Gabriella
Bánk bán, Magyarország nagyura:Mészáros Árpád
Melinda, felesége:Elor Emina
Mikhál bán, Melinda bátyja:Magyar Öcsi Attila
Simon bán, Melinda bátyja:Német Attila
Petur bán, bihari főispán:Figura Terézia
Myska bán, a királyfiak nevelője:Pongó Gábor
Solom mester, ennek fia:Gombos Dániel
Biberach, egy lézengő ritter:Balázs Áron
Tiborc, paraszt:Ferenc Ágota
Rendező: Urbán András m.v.
Díszlettervező: Urbán András m.v.
Jelmeztervező: Tijana Porobić m.v.
Dramaturg: Gyarmati Kata
Zeneszerző: Mezei Szilárd m.v.
Fény: Majoros Róbert
Hang: Bíró Tibor Lukács Attila
Smink: Pászti Ágnes
Súgó: Bíró Alekszandra
Ügyelő: Bíró Alekszandra
A rendező munkatársa: Lénárd Róbert
Bemutató:2014. 11. 25.
Előadás ismertető

A darab valójában az 1848-as forradalom után vált a magyar drámairodalom ikonikus nemzeti drámájává. Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője e mű alapján írta meg leghíresebb operáját.

Ez az ármányokkal és intrikákkal teli szerelmi-történelmi dráma komoly kritikája az idegen elnyomásnak, éppen ezért a mai napig aktuális.

Mikor II. Endre magyar király hadba vonul, az ország irányítását feleségére, a német Gertrudisz-ra bízza, aki kihasználva hatalmát, saját talpnyalói között osztogatja szét az ország javait. Az udvarba titokban visszalopózó Bánk bán ebbe a fertőbe tér vissza, ahol a magyar urak pártütésre készülnek, s ahol a királynő bátyja, Ottó, a bíboros egyetlen vágya az, hogy elcsábítsa a bán feleségét, Melindát… És itt kezdődnek el Bánk dilemmái, hiszen a magánember és a politikus problémái merőben különböznek egymástól

Urbán András, rendező:
A szerb drámairodalom kiemelkedő alkotásaival, a Koštanával, Banović Strahinjával, Sabirni centarral már volt alkalmam foglalkozni és most szinte ugyanazokon a problémákon rágódom, csak egy másik szemszögből. Tulajdonképpen abból a tréfás gondolatból indult az egész, mi lenne ha elszórakoznék a magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásával, amit gyakran elavult drámai műként kezelnek , mert nehéz a nyelvezete, a története is bonyolult. Valójában ez a magyar Hamlet, csak ebben a történetben több a politikai tartalom mint Shakespearenél... És mindez arra késztetett, hogy megcsináljam. A Bánk bán az egyéni érdek összetűzése a nemzeti identitással. Mindannyiunknak megvan a szerepe a társadalomban. A szerelem, a haza iránti való viszonyulás foglalkoztat...

Gyarmati Kata, dramaturg:
Intrika, zendülés, pártütés, forradalmi hangulat, nemzeti érzés, nemzetiségek együttélésének kérdése, osztályok közötti különbség, a hatalom erőszakos gyakorlása, a nép sanyargatása, az egyén felelősség vállalása a közösség érdekében, a nemzeti öntudat előtérbe helyezése, a zsarnoksággal való leszámolás, a hatalommal történő mértéktelen visszaélés, a hazához való viszony definiálásának drámája a Bánk bán. És többek között természetesen a szerelemé is.

A mű megírásának dátuma 1819. A történet, amivel a mű foglalkozik, az 1213-as évekre tehető.

Lehetséges, hogy a 800 évvel ezelőtti kérdések még mindig kérdések maradtak?

Más a politikai helyzet, más a civilizációs helyzet, más a kulturális és társadalmi helyzet, más a gazdasági helyzet, mások a történelmi határok... mondhatni minden megváltozott... akkor hogyan lehetséges, hogy a világ, amit Katona 195 évvel ezelőtt megírt egy 800 évvel ezelőtti történet kapcsán, mégsem változott...?

Mészáros Árpád mint Bánk bán:
Bánkot játszom, egy embert aki nagyon szereti a hazáját, becsületes, elvei vannak és mint ilyen - olyan emberré válik, akinek az értékrendje megingott, elárultatott. A szerepformálásban nem segít az, hogy ez a történet, mint ahogy mindig, ma is nagyon aktuális. Ha úgy szeretnénk őt bemutatni, mint egy újabb politikust és gyilkost, akkor gondban lennék, de mi az emberi oldalát szeretnénk megmutatni, fel szeretnénk fedezni, ki ez az ember, akit a tömeg követni fog, akiben a nép megbízik. Mert ha Bánk olyan, mint a többiek, akkor nincs lázadás. Nem magasztaljuk, nem csupán hősként akarjuk bemutatni, az tévedés lenne - mindenkinek vannak hibái, senki sem csak jó vagy rossz, az emberek ennél bonyolultabbak. Szerintem jó úton haladunk afelé, hogy felfedezzük Bánk jellemének árnyalatait - és ez a legfontosabb a színésznek: hogy megtalálja a színeket, a harmóniát. Azon gondolkodtam, nekem vannak-e efféle példaképeim. Sajnos az ilyen emberek lassan kivesznek az életünkből. Bánk bán bátor, hű a hazájához és - a legemberibb értelemben - féltékeny - ezek azok a tulajdonságok, amelyek döntőek az életében, és amelyek segítenek nekem a szerep megformálásában.

Krizsán Szilvia mint Gertrudisz:
Ha jól értem, Urbán András olvasatában ez a történelmi dráma arra mutat rá, hogy a politikai intrikák minden korban egyformák. A politikában mindent szabad, ha az egyén egy politikai pókháló kellős közepén találja magát, az könnyen tönkreteheti az életét, az éberség egyetlen pillanatnyi hiánya megsemmisíthet egy politikust. Ebben a történetben nincsenek hősök, nincsenek tiszta, makulátlan emberek, itt valahogy minden becstelen. A szöveg nagyon sokrétű, semmi sem szent. „Ott a haza, ahol a haszon” mondja Bíberach, a német ritter, Bánk bán Jágója.

spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2018. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a