Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Lukács Sándor, Kelemen István 2018. július 21., szombat
spacer
Nemzeti Színház - Gobbi Hilda Színpad
Nemzeti Színház Nemzeti Színház Festőtár Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalon Nemzeti Színház Kaszás Attila Terem
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Igazgatóság
Nemzeti Színház - Gobbi Hilda Színpad
spacer
Petőfi Sándor
A helység kalapácsa
Zenés komédia Ivánka Csaba színpadi változatának felhasználásával
spacer
spacer
Képgaléria: Előadás
Szereposztás
Petőfi:Rácz József
Szemérmetes Erzsók:Udvaros Dorottya Ráckevei Anna m.v.
Fejenagy:Blaskó Péter
Kántor:Szarvas József
Márta:Nagy Mari
Harangláb:Schnell Ádám
Bagarja:Újvári Zoltán
Bíró:Csurka László m.v.
Csepü Palkó:Kristán Attila
Kisbíró:Mátyássy Bence

Zenekar:
Egervári Mátyás, Kiss B. Ádám, Tímár Márton

Hangfelvételen közreműködik:
Kiss Gy. László, Könczei Bálint, Könczei Árpád
Rendező: Kincses Elemér
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Dramaturg: Kulcsár Edit
Zeneszerző: Könczei Árpád
Koreográfus: Könczei Árpád
Súgó: Sütő Anikó
Ügyelő: Kabai Márta
Rendezőasszisztens: Kolics Ágota
Bemutató:2014. 12. 20.
Előadás ismertető

Ti, kik erős lélekkel birván
Meg nem szeppentek a harci morajtól,
Halljátok szavamat!
De ti, a kiknek szíve
Keményebb dolgoknál
A test alsó részébe hanyatlik,
Oh ti kerűljétek szavamat!

– ajánlja művét olvasóinak figyelmébe Petőfi Sándor. És aligha akarjuk „kerűlni” szavait. Mert már a szereplők nevén is nevetni kell, és ha hozzáképzeljük az őket alakító színészeket, csak tovább fokozódik a jókedvünk. Szemérmetes Erzsók ötvenötéves bájaival– Udvaros Dorottya. Fejenagy, a kovács, vagy „mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa” – Eperjes Károly. Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi – Schnell Ádám. Bagarja, a béke barátja – Újvári Zoltán. Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója – Kristán Attila. A lágyszívű kántor –Szarvas József, és „amazontermészetü” felesége, Márta – Nagy Mari...

A helység kalapácsa 1844-ben, három hónappal a János vitéz előtt született. Petőfi definíciójában hősköltemény, valójában komikus eposz, eposzparódia. Az irodalomtörténetnek máig nem sikerült megfejtenie, hogy ez a vérbő humorral megírt eposz-paródia miért nem aratott sikert a maga korában. Meglehet, hogy nemcsak a „fentebb stílt” kultiváló pályatársak, de a nagyközönség is nehezen állta a pesti segédszerkesztővé avanzsált huszonegy éves borzas fejű ifjú éles humorát, aki ezzel a művével pimasz módon tükröt tartott a bécsi biedermeier ízlés felé kacsingató úgynevezett „nemzeti karakter”-nek is.

Ha őszinték vagyunk magunkhoz, bármennyire is élvezzük a magyar észjárás antik hexameterbe gyömöszölt nyelvi fordulatait, dinamikáját, szószaporító sziporkáit, abba a bizonyos tükörbe ma se szívesen nézünk bele. Az az egykori tükör ugyanis ma is hiteles karikatúráját adja az egymással folyvást civakodó magyaroknak. Talán ez az oka, hogy bár ez a mű kétségkívül színpadért kiált, és folyamatosan jelen is van az utcaszínházak műsorán, a hivatásos kőszínházakban mégsem lett állandó repertoár-darab. Győzött az operett: a János vitéz sem mint dramatizált tündérmese, hanem mint dalmű aratott sikert a hazai színpadokon.

A Nemzeti Színház Petőfi János vitéze után tűzi műsorára A helység kalapácsát, amelyet a Marosvásárhelyen alkotó, UNITER-díjas Kincses Elemér állít színpadra vérbő, életerős komédiaként.

spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2018. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a