Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Lukács Sándor, Kelemen István 2017. július 21., péntek
spacer
Gobbi Hilda Színpad
Nemzeti Színház Nemzeti Színház Nemzeti Színház Festőtár Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalon
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Igazgatóság
Gobbi Hilda Színpad
spacer
Petőfi Sándor
A helység kalapácsa
Zenés komédia Ivánka Csaba színpadi változatának felhasználásával
spacer
spacer
Képgaléria: Előadás
Szereposztás
Petőfi:Rácz József
Szemérmetes Erzsók:Udvaros Dorottya Ráckevei Anna m.v.
Fejenagy:Blaskó Péter
Kántor:Szarvas József
Márta:Nagy Mari
Harangláb:Schnell Ádám
Bagarja:Újvári Zoltán
Bíró:Csurka László m.v.
Csepü Palkó:Kristán Attila
Kisbíró:Mátyássy Bence

Zenekar:
Egervári Mátyás, Kiss B. Ádám, Tímár Márton

Hangfelvételen közreműködik:
Kiss Gy. László, Könczei Bálint, Könczei Árpád
Rendező: Kincses Elemér
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Dramaturg: Kulcsár Edit
Zeneszerző: Könczei Árpád
Koreográfus: Könczei Árpád
Súgó: Sütő Anikó
Ügyelő: Kabai Márta
Rendezőasszisztens: Kolics Ágota
Bemutató:2014. 12. 20.
Előadás ismertető

Ti, kik erős lélekkel birván
Meg nem szeppentek a harci morajtól,
Halljátok szavamat!
De ti, a kiknek szíve
Keményebb dolgoknál
A test alsó részébe hanyatlik,
Oh ti kerűljétek szavamat!

– ajánlja művét olvasóinak figyelmébe Petőfi Sándor. És aligha akarjuk „kerűlni” szavait. Mert már a szereplők nevén is nevetni kell, és ha hozzáképzeljük az őket alakító színészeket, csak tovább fokozódik a jókedvünk. Szemérmetes Erzsók ötvenötéves bájaival– Udvaros Dorottya. Fejenagy, a kovács, vagy „mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa” – Eperjes Károly. Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi – Schnell Ádám. Bagarja, a béke barátja – Újvári Zoltán. Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója – Kristán Attila. A lágyszívű kántor –Szarvas József, és „amazontermészetü” felesége, Márta – Nagy Mari...

A helység kalapácsa 1844-ben, három hónappal a János vitéz előtt született. Petőfi definíciójában hősköltemény, valójában komikus eposz, eposzparódia. Az irodalomtörténetnek máig nem sikerült megfejtenie, hogy ez a vérbő humorral megírt eposz-paródia miért nem aratott sikert a maga korában. Meglehet, hogy nemcsak a „fentebb stílt” kultiváló pályatársak, de a nagyközönség is nehezen állta a pesti segédszerkesztővé avanzsált huszonegy éves borzas fejű ifjú éles humorát, aki ezzel a művével pimasz módon tükröt tartott a bécsi biedermeier ízlés felé kacsingató úgynevezett „nemzeti karakter”-nek is.

Ha őszinték vagyunk magunkhoz, bármennyire is élvezzük a magyar észjárás antik hexameterbe gyömöszölt nyelvi fordulatait, dinamikáját, szószaporító sziporkáit, abba a bizonyos tükörbe ma se szívesen nézünk bele. Az az egykori tükör ugyanis ma is hiteles karikatúráját adja az egymással folyvást civakodó magyaroknak. Talán ez az oka, hogy bár ez a mű kétségkívül színpadért kiált, és folyamatosan jelen is van az utcaszínházak műsorán, a hivatásos kőszínházakban mégsem lett állandó repertoár-darab. Győzött az operett: a János vitéz sem mint dramatizált tündérmese, hanem mint dalmű aratott sikert a hazai színpadokon.

A Nemzeti Színház Petőfi János vitéze után tűzi műsorára A helység kalapácsát, amelyet a Marosvásárhelyen alkotó, UNITER-díjas Kincses Elemér állít színpadra vérbő, életerős komédiaként.

spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2017. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a