Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Kőrösi András, Rátóti Zoltán, Mihályi Győző, Nagy Eszter Kata, Farkas Ignác 2017. augusztus 19., szombat
spacer
Katona József Színház
Katona József Színház Sufni Kamra
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Írások
Igazgatóság
Katona József Színház
spacer
Arthur Schnitzler
Fordító: Lőrinczy Attila
spacer
spacer
Szereposztás
Friedrich Hofreiter, gyáros:Lukáts Andor
Genia, Hofreiter felesége:Szirtes Ági
Anna Meinhold-Aigner, színésznő:Bodnár Erika
Otto, a fia, tengerész-zászlós:Nagy Ervin
Dr. von Aigner, Frau Meinhold elvált férje:Ujlaki Dénes
Frau von Wahl:Molnár Erika m.v.
Erna, Frau von Wahl gyermeke:Pelsőczy Réka
Gustl, Frau von Wahl gyermeke:Elek Ferenc
Dr. Franz Mauer, orvos:Lengyel Ferenc
Natter, bankár:Tóth Zoltán
Adele, Natter felesége:Fullajtár Andrea
Demeter Stanzides főhadnagy:Dévai Balázs
Paul Kreindl:Kocsis Gergely
Albertus Rhon, író:Szacsvay László
Marie, Rhon felesége:Bakos Éva
Serknitz:Kun Vilmos
Rosenstock, szállodai portás:Mészáros Béla e.h.
Szobalány:Wéber Kata m.v.
Szereplő:Cseh Zsuzsa Morvay Imre Mesés Gáspár Hegedűs Dávid Pintér Trudy Rézmány Csenge Szivák Szabolcs Várhelyi Sándor Virág Tamás
Rendező: Máté Gábor
Díszlettervező: Menczel Róbert m.v.
Jelmeztervező: Füzér Anni m.v.
Fordító: Lőrinczy Attila
Világítástervező: Bányai Tamás m.v.
Mozgás: Szöllősi András m.v.
Zene: Kiss Erzsi m.v.
Asszisztens: Bakos Éva
Bemutató:2002. 04. 19.
Előadás ismertető

Arthur Schnitzler (1862-1931) az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb próza- és drámaírója a századfordulón. A polgári életben orvos volt és pszichiáter. Az 1890-es évektől egyre több időt szentelt az írásnak. A "Bécsi modernek" köréhez tartozott. "Nem hősi, drámai nemzedéket láttak maguk előtt, s a tömegeket nem fogta össze egységes hit. Közönségük hitetlen volt, a társadalom, melyhez szóltak, vajúdó és részekre szakított. (...) A drámátlan idő, mely semmiben sem volt bizonyos, és erkölcsöt nem ismert, általuk szólalt meg, kik a tökéletlent tökéletes művészettel mondták el, olyan hiánytalanul, hogy évszázadok múlva is bennük lelik majd meg az utódok az európai szellem, a XX. századi lélek visszatükrözését." - írta róluk Kosztolányi Dezső. És hogy ez az életérzés hogyan jelenik meg Schnitzlernél tematikusan, azt Szerb Antal foglalja össze néhány mondatban: "Az átfutó pillanat művésze. Realisztikusan ábrázolja azt, ami legkevésbé reális a lélekben, a szerelem gyors keletkezésének és gyors elmúlásának történetét. Nem is a szerelem, mint inkább a szerelmeskedés érdekli; a szerelmi játék, amelyet játszója egyáltalán nem vesz komolyan és mégis boldogságokba, sőt életekbe kerülhet."

A hivatalos irodalommal első ifjúsága óta hadilábon állt, s nemegyszer a rendőrség mondta ki a bírálatot egy-egy darabjáról. A legtöbb botrányt az 1897-ben keletkezett Körtánc című, tíz jelenetből álló darabja okozta, amely csak huszonnégy év múlva került színre Bécsben és néhány előadás után akkor is betiltották egy évre. Schnitzler viszonylag ritkán játszott szerző Magyarországon. Darabjai a háború előtt többnyire rövid életű művész színházak műsorán szerepeltek. A háború után a nyolcvanas években kezdtek újra Schnitzlert játszani. A Körtáncot több színház is bemutatta, a legelső művei közé tartozó Anatol címen ismert jelenetsort Szolnokon, a Professzor Bernhardit a Vígszínházban játszották.

A távoli vidék 1911-ben keletkezett és még abban az évben hét színház is bemutatta. Magyarországon eddig nem játszották. Ez az egyetlen darabja, amely a tragikomédia műfaji megjelölést viseli. Fiatal emberekről szól, akik még tragikusan élik meg a szerelmet, és középkorúakról, akik már megtanultak rutinosan komédiázni az érzelmek kusza világában.

A Bécs környéki Badenben már megkezdődött a nyári szezon, a társaság tagjait azonban szomorú esemény tartóztatja a városban: a zongoraművész Korszakov temetése. Mindannyian odasiettek, bár nem feltétlenül kegyeletből, inkább kíváncsiságból, Korszakov ugyanis öngyilkos lett, és ez számos találgatásra ad okot. Csak Hofreiter gyáros felesége, Genia nem jelenik meg a temetésen, pedig a halott a család bensőséges barátja volt. Hofreiter gyanítja, hogy felesége ismeri az öngyilkosság okát. Genia vonakodva ugyan, de beismeri, hogy Korszakov szerelmet vallott neki, de ő nem volt hajlandó viszonyt kezdeni vele - akkor se tette volna, ha előre sejti visszautasításának halálos következményeit. Hofreitert kellemetlenül érinti felesége vallomása, noha élete bővelkedik kalandokban, és ezzel az asszony is tisztában van. Éppen most lett vége egyik kapcsolatának, és, miközben szinte szemrehányást tesz feleségének barátja halála miatt, máris új kalandot keres: hegymászó túrára megy egy fiatal lánnyal. Az otthon hagyott Genia "bosszút áll": ezúttal enged a fiatal zászlósnak, aki szerelmével ostromolja. Amikor Hofreiter a vártnál korábban hazatér és felfedezi a viszonyt, párbajban megöli a fiút. Nem féltékenységből. Hiúságból. A fiatalságtól való félelmét akarja elpusztítani.

Nyár, halál és sok-sok szerelem. "Schnitzler életművész - és halálművész." - mondja Kosztolányi. - "Az egyik ajtón ágyat, selyem hálóinget és parfümszórót visznek be a kellékesek, a másikon pedig már a pompes-funebre emberei jönnek ki, gyorsan, koporsót cipelve, ezüst zsinóros, fekete egyenruhában. (...) Játékaiban a múlás a néma szereplő. Azért olyan komoly az ő vidámsága, és nemes még a sikamlóssága is."

spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2017. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a