Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Stief Magda, Halmágyi Sándor, Czvetkó Sándor, Teremi Trixi, Pap Tibor 2017. augusztus 18., péntek
spacer
Kecskeméti Katona József Színház
Kecskeméti Katona József Színház Üzemszínház Szín-Tár Fesztivál Kecskeméti Katona József Színház Kelemen László Kamaraszínház Kecskeméti Ruszt József Stúdió Színház Bajai Nyári Színházi Játékok Kecskemét Országos Zenés Színházi Találkozó Udvarszínház Vándorfesztivál Kecskemét Kecskeméti Színház Erkély
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Írások
Igazgatóság
Társulat
Kecskeméti Katona József Színház
spacer
Spiró György
Fogadó a Nagy Kátyúhoz
spacer
spacer
Szereposztás
Liliomfi (Szilvai Gyula), színész:Makranczi Zalán
Szellemfi (Petrovics Péter), színész:Szívós Győző
Szilvai Tódor, professzor:Rubold Ödön
Kányai, fogadós:Kőszegi Ákos
Gyuri (Kiss György), pincér:Hegedűs Zoltán
Schwarcz Adolf, pesti fogadós:Vitéz László
Adolf, az ifjabb Schwarcz:Reiter Zoltán
Mariska, Szilvai mostohalánya:Haumann Petra
Erzsi, Kányai lánya:Horváth Erika
Kamilla, jelenleg kisasszony:Réti Erika
Uracs:Kertész Richárd
Két néma pandúr:Domján Sándor Kis Balázs
Rendező: Merő Béla
Koreográfus: Énekes István
Díszlettervező: Mira János
Jelmeztervező: Jánoskúti Márta
Zeneszerző: Másik János
Zenei vezető: Látó Richárd
Korrepetitor: Kovács Mihály
Koreográfus asszisztens: Frigyesi Tünde
Rendezőasszisztens: Széplaky Petra
Bemutató:2003. 10. 10.
Előadás ismertető
Spiró György napjaink egyik legizgalmasabb drámaírója. Drámája, s annak színreállítása mindig kihívás, hiszen sajátosan groteszk, szarkasztikus látásmódja új megvilágításba helyezi a sokszor nagyon közismert, vagy csak felszínesen ismert helyzetet, történelmi szituációt.
Igaz ez, a Szigligeti Ede Liliomfijából született "Nagy kátyú"-ra is.
Ugyan a szereplők azonosak, és a darab műfaja: "népszínmű" volta megőrződött, de mégis minden más lett:
A "nagy kátyú" Magyarországa a helyszín, ahol kitörnek a kocsik kerekei, s ahonnan nem lehet tovább utazni, legyen tél vagy nyár.
1849. decemberében vagyunk, két hónappal az aradi vértanuk kivégzése után. Azóta ül Uracs a fogadóban és figyel, jelentőségteljesen hallgat s majd minden szereplőnek köze van a szabadságharchoz: ki harcolt érte, ki jelentget miatta, ki pedig megúszta, hogy kapcsolatba kerüljön vele.
A romantikának se híre, se hamva: itt már nincs árvalányhaj, nincsenek csókolózó galambok: Liliomfi, az öregedő színész egyetlen perspektíva Mariska számára, hiszen más férfival nem volt kapcsolata; Szellemfi maradt a dilettáns költő és színész; Kamilla a darab végén Szilvai professzor úr méltó párjává válik; Gyuri, a pincér, az egykori szabadságharcos szerelméért feladná Liliomfit, korábbi felettesét; Kányai, a fogadós, besúgó, s jelent a pesti fogadósnak, Schwartznak, aki a legnagyobb magyar a darabban…
Mindez nagyon mulatságos formában fogalmazódik meg: humorral, zenével, dallal és tánccal.
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2017. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a