Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Claudiu Bleont, Nádasi Erika, Újréti László, Rumi László 2018. augusztus 17., péntek
spacer
Újvidéki Színház
Újvidéki Művészeti Akadémia
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Igazgatóság

Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Kisvárda
Újvidéki Színház
spacer
Alabama song
(Gilles Leroy)
Gilles Leroy regénye alapján az adaptációt Gyarmati Kata készítette
spacer
spacer
Szereposztás
Zelda Fitzgerald, született Sayre:Elor Emina
Scott Fitzgerald, író:Kőrösi István
Minni Sayre, Zelda anyja:Ábrahám Irén
A Bíró, Zelda apja:Giricz Attila
Dadus:H. Faragó Edit
Tallulah Bankhead, Zelda barátnője:Crnkovity Gabriella
Orvos:Pongó Gábor
Tanácsadó:Német Attila
Pap:Német Attila
Jozan, repülős tiszt:Balázs Áron
Maxwell, könyvkiadó:Magyar Öcsi Attila
Lewis O’Connor, író:Sirmer Zoltán
Lioubov, balettoktató:Krizsán Szilvia
Kiki:Szilágyi Ágota
Red:Huszta Dániel
John:Gombos Dániel m.v.
Szereplő:Jaskov Melinda Figura Terézia Szilágyi Ágota Balázs Áron Magyar Öcsi Attila Sirmer Zoltán Huszta Dániel Gombos Dániel Német Attila
Tisztek, Fiatalok, Riporterek, Táncosnők, Bohém lézengők
Rendező: Rahim Burhan m.v.
Díszlettervező: Marija Kalabić m.v.
Jelmeztervező: Dejan Radulović m.v.
Dramaturg: Gyarmati Kata
Színpadi változat: Gyarmati Kata
Koreográfus: Bóbis László m.v.
Smink: Pászti Ágnes
Fény: Majoros Róbert
Hang: Bíró Tibor
Súgó: Bíró Alekszandra
Ügyelő: Bíró Alekszandra
A rendező munkatársa: Ferenc Judit
Bemutató:2011. 06. 10.
Előadás ismertető

Miről szól az Alabama song?
Ez a történet Zelda Fitzgeraldnak, egy meg nem értett nőnek, egy különleges művészi léleknek fájdalmas „blues-a”, aki a médiák, a furcsa család és a társadalmi körülmények láthatatlan hálójában vergődik. Az előadás Zeldáról, Francis Scott Fitzgerald híres amerikai író feleségéről , kettejük egymás iránti, mindent megmozgató és ugyanakkor mindent megsemmisítő szerelméről és gyűlölködéséről szól. Ez a mi kísérletünk, hogy felfedezzük, hogyan valósíthatja meg önmagát egy nő a nagy író árnyékában, milyen az, amikor egy ennyire bonyolult egyéniség a médiák és tömegkultúra áldozatává válik. A mi olvasatunkban ez az ellentétes pár arra emlékeztet bennünket, hogy választásaink mindig változásokat eredményeznek, amelyek gyakran kivonják magukat ellenőrzésünk alól és a legtöbbször olyan útra terelnek bennünket, amelyre sohasem volt szándékunkban rálépni. Gilles Leroy, kortárs francia író ezért a regényéért 2007-ben megkapta a Goncourt-díjat.

Rahim Burhan, az előadás rendezője:
Először a könyv ismertetőjét olvastam el és annyira érdekes volt, hogy a megjelenése után azonnal kézbe vettem a regényt., amely fellelkesített, mert sajátságosan szól a manapság egyre problematikusabbá váló intézményről, a házasságról. A nők egyre öntudatosabbak, és nem engedik meg, hogy közönséges kísérőkké degradálják őket. Néhány korábbi rendezésemben már foglalkoztam a nők jogaival és védelmeztem azokat.; a jelen esetben pedig az keltette fel érdeklődésemet, hogy miként élnek vissza Zelda kreativitásával, hogyan használja ki az „édes ura” a nő tehetségét és ötleteit. Elmegy egészen odáig, hogy megpróbálja rávenni a pszichiátereket a szanatóriumokban, amelyekben Zeldát gyógykezelik, hogy tiltsák el az írástól, mert az írás állítólag ártalmas az asszony lelki egészségére… Tehát, a családról beszélünk… Az asszonyról, aki egy olyan emberrel él, aki neki nem nyújt semmit, akivel még intim életet sem élhet. Roppant fontos számomra, hogy az Újvidéki Színházban rátaláltam egy gyönyörű színésznőre, aki szeretettel és szenvedéllyel alakítja Zeldát, visszaadva mindazokat a valőröket, amelyek ezt a csodálatos nőt ékesítették. Ezt a szerepet mintha csak Elor Eminára szabták volna.

Gyarmati Kata, dramaturg:
Vajon a tehetség áruba bocsátható-e, lehet-e áruként kezelni? Erről gondolkodtam, amikor elolvastam a regényt. Fő motívuma az ezzel a tehetséggel való visszaélés. Scott Fitzgerald elorozza Zelda ötleteit, kész szövegeit és beilleszti azokat a saját szövegeibe. Amikor fizikai értelemben nem is lop, mentálisan, intelektuálisan ezt teszi. A szerelemről beszélünk, mert a mi előadásunkban Zelda és Scott szeretik egymást, de szólunk az érdekről is, az érdekből táplálkozó szerelemről és a szerelemből táplálkozó érdekről. Ez valamilyen közöttük létező furcsa művészi szimbiózis. És most kérdem én, hol vannak ennek és az ilyen kizsákmányolásnak a határai?

spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2018. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a