Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Törőcsik Mari, Érdi Tamás 2017. november 23., csütörtök
spacer
Nemzeti Színház
Gobbi Hilda Színpad Nemzeti Színház Nemzeti Színház Festőtár Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalon
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Írások
Igazgatóság
Nemzeti Színház
spacer
Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő
János vitéz I.
Daljáték három felvonásban
Közreműködik az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar
Heltai Jenő részbeni örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.
spacer
spacer
Képgaléria: Előadás_1
Szereposztás
Kukorica János:Stohl András
Iluska:Söptei Andrea
Mostoha:Udvaros Dorottya
Strázsamester:Marton Róbert
Francia király:Bodrogi Gyula
Francia királylány:Radnay Csilla m.v.
Bagó:Szarvas József
A falu csősze:Újvári Zoltán
Bartoló:Újvári Zoltán
Palást:Bernáth Bernadett Farkas Zsuzsa
Kutya:Eller Gusztáv
Huszárok, leányok, udvaroncok, udvarhölgyek:
Balogh Orsolya, Bernáth Bernadett, Dénes Zsolt, Eller Gusztáv, Farkas Zsuzsa, Fosztó András, Gáspár Kata, Halápi Zsanett, Hollai Anna, Horváth Nóra, Kecskeméti Attila, Mészáros Zizi, Mezei Lajos, Nagy András, Révész Bálint, Siklós Edina, Szabó Zoltán, Szilas Miklós

Súgó: Kónya Gabriella
Ügyelő: Géczy István, Lencsés István
Rendező: Alföldi Róbert
Díszlettervező: Daróczi Sándor
Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
Dramaturg: Vörös Róbert Keszthelyi Kinga
Vers: Heltai Jenő
Koreográfus: Gergye Krisztián
Karmester: Silló István Reményi József
Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa
A rendező munkatársa: Herpai Rita Kolics Ágota
Bemutató:2009. 01. 16.
Előadás ismertető
Kukorica Jancsi és Iluska szerelmének történetét meséli el szívet gyönyörködtető dalokban Kacsoh Pongrácz-Heltai Jenő-Bakonyi Károly János vitéze. És felcsendülnek a közismert dallamok: „Van egy szegény kis árva lány… Kék tó, tiszta tó… Egy rózsaszál szebben beszél…” Alföldi Róbert két szereposztásban állítja színpadra a Nemzeti Színházban a – Magyarországon legtöbbet játszott – daljátékot. „Ki is az a Kacsoh Pongrácz? - kérdezte Beöthy László, a Király Színház igazgatója Bakonyit, a librettistáját. - Számtan- és fizikatanár a Tavaszmező utcai gimnáziumban. - Írt már valamit? - Hogyne - felelte Bakonyi. - Tudományos könyvet az elektromos rezgésekről, a konszonanciákról és a disszonanciákról. - Ne viccelj! - Beöthy kulcsait csörgette. - Ég a házam, és te tréfálsz. Mit tud az az ember? - Mindent. Délután felhozom hozzád és elzongorázza a daljátékot. Amikor Beöthy a muzsikát hallotta, elfehéredett. - Jól van! Ez lesz az első darabunk. Az első és talán az utolsó. Mert ezzel a darabbal - mi is a címe? János vitéz? nem is rossz - állunk vagy bukunk.” A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezer néző látta az előadást, a zenés játék kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A bemutató után sokféle árucikk jelent meg „János vitéz” néven: vászontípus, kalap, szivarka és fénymáz (de azóta lett belőle mézeskalács, képeskönyv, diafilm, rajzfilm és t-shirt is). A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. Dalárdák, óvodák, iskolák, színkörök azóta játsszák; nótáit énekeljük, ha sírunk, ha vígadunk.
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2017. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a