Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Kató Emőke, Kozáry Ferenc, Zsótér Sándor 2018. június 20., szerda
spacer
Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínház
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Miskolci Nemzeti Színház Csarnok Miskolci Nemzeti Színház Játékszín Miskolci Nemzeti Színház
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Igazgatóság
Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínház
spacer
Müller Péter
A vihar kapujában
AKUTAGAVA RJÚNOSZUKE novellái és KUROSZAVA AKIRA filmje alapján
Színmű
Ryunosuke Akutagawa regénye nyomán
spacer
spacer
Képgaléria: Előadás
Szereposztás
Rendező: Csiszár Imre
Játéktér: Csiszár Imre
Jelmeztervező: Szakács Györgyi
Mozgás: Kozma Attila
A rendező munkatársa: Lengyel Noémi
Bemutató:2007. 01. 31.
Előadás ismertető
Akutagawa Ryunosuke elbeszélését Kuroszava azonos című filmje tette világszerte ismertté, de Müller Péter ebben a darabjában az eredeti írásokhoz nyúlt vissza. A tomboló vihar elől a Vihar kapujába, egy romos országúti építménybe húzódik be három ember, a Koldus, valamint egy gyilkosság két tanúja, a Favágó és a Pap. A színpadon megelevenedő "kihallgatás" során a megjelenik a gyilkossággal vádolt Rabló, a megerőszakolt Feleség és a megölt Férj szelleme is. A megtörtént eseményeket azonban mindannyian különbözőképpen mesélik el... Gondolatok egy példázatról Csiszár Imre rendező „Becsapós, csali darab A vihar kapujában. Nagyon távolinak tűnik a történet, hiszen az ősi Japánban játszódik. És ráadásul egy krimiről van szó. De ha „leegyszerűsítjük” a történetet, azt látjuk, hogy nincs benne semmi japán, semmi ősi. Olyan általános kérdéseket jár körül, mint a legnagyobb klasszikus művek. A civilizált világ összeomlott. Lángokban áll a város, Kiotó. Katonák fosztogatnak mindenfelé, és lehet, hogy még valamilyen természeti csapás is bekövetkezett. Mindenki menekül, az ország lakhatatlanná vált. A Favágót, a Papot és a Koldust beveri az eső a Vihar kapujába, ami nem más mint egy rommá vált épület. Körülötte hullák. Már temetni sincs ideje és ereje a még életben lévőknek. Amíg ezek hárman kivárják a nagy eső végét, mesélni kezdenek. A Favágó és a Pap egy tárgyalásról jön, ahol nem mondták ki az ítéletet, mert nem derült ki az „igazság”. Nem véletlen tehát, hogy azzal a mondattal indul a színdarab: „Nem értem”. Nemi erőszak és gyilkosság esett – ez a krimi, amelynek három főszereplője van: a Nő, a Férje és a Rabló. Négyszer játsszuk el ugyanazt a történetet. A Rabló, a megölt Férj szelleme, a Feleség és a Favágó négyféleképpen mondja el az „igazságot”. Az eset kibogozhatatlan. És ebből születik meg a példázat – merthogy Müller Péter művére a legmegfelelőbb műfaji meghatározás a példázat. A vihar kapujában az emberi magatartások példázata.” „Példázatról beszélek, pedig látszatra csak egy házaspár esetét írta meg Akutagava rövid novellájában, ebből készítette világhírű filmjét Kuroszava, és az ő történetüket írta színpadra Müller Péter. Hogyan is van ez? Hát úgy, hogy a személyes történet, a megismert hús-vér emberekkel bekövetkezett szörnyűségek teszik átélhetővé a nagy tragédiát, a pusztulást. A tömeggyilkosság, a természeti katasztrófa, a háború drámájában az egyén arctalanná, sorsa átélhetetlenné válik. De ha személyes sorsokon keresztül tudósítanak bennünket a borzalmakról, akkor nekünk, nézőknek mindez személyes – és ezáltal átélhető – ügyünkké válik.” Lejegyezte: Kornya István
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2018. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a