Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Juhász Judit, Juhász Judit, Tatár Gabriella, Kálid Artúr, Horváth László 2018. augusztus 14., kedd
spacer
Miskolci Nemzeti Színház
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Miskolci Nemzeti Színház Csarnok Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínház Miskolci Nemzeti Színház Játékszín
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Írások
Épület
Igazgatóság
Miskolci Nemzeti Színház
spacer
Jacques Offenbach
Hoffmann meséi
The Tales of Hoffmann
Opera
Szövegkönyv: Jules Barbier - Fordította: Innocent Vincze Ernő
spacer
spacer
Szereposztás
Rendező: Halasi Imre
Díszlettervező: Zeke Edit
Jelmeztervező: Laczó Henriette
Zenei vezető: Váradi Katalin
Vezényel: Váradi Katalin Philippe de Chalendar
Karigazgató: Regős Zsolt
Koreográfus: Gyenes Ildikó
Rendezőasszisztens: Radnai Erika
Bemutató:2007. 01. 26.
Előadás ismertető
Jules Barbier és Michel Carré Hoffmann meséi című „fantasztikus drámáját” 1851-ben mutatta be a párizsi Odéon. Offenbach látta a darabot, de az hosszú és bonyolult történet, amíg a dráma alapján az opera komponálásába belefogott. A librettó végső változatát készítő Carré felhasználta Hoffmann-nak a berlini Szerapion-testvérek elnevezésű körről írott művét. A kör névadója egy remete volt, aki a IV. századi Egyiptomban élt és mártírhalált halt Szent Szerapionnak képzelte magát; a tagok ennek szellemében a valóság és az illúzió viszonyáról „szóló” csavaros és fantasztikus történetekkel szórakozatták egymást, akárcsak az opera Hoffmannja. Az első felvonás babájának, Olymipának a meséje az igazi Hoffmann Homokember című novellája alapján született, Gulietta szerelmét és hűtlenségét a Mese az elveszett tükörképről című elbeszélés ihlette, míg a beteg Antonia alakja a Szerapion-testvérek sorozat Krespel tanácsos című darabja alapján született. Offenbach 1876-ban kezdett terve megvalósításához. Művét azonban már nem tudta befejezni, 1880 hunyt el Párizsban. Offenbach fia Bizet Carmenjének bécsi, standarddá lett változatának komponistáját, bizonyos Ernest Guiraud-t kérte fel, hogy készítse el a partitúra előadásra alkalmas formáját. A Hoffmann meséit 1881-ben mutatták be a párizsi Opéra-Comique-ban. Az opera előadás-történetét ekkortól fogva nem csupán sikerek jelzik, hanem a szerző által be nem fejezett, másként fogalmazva: „nyitva” maradt mű folytonos újragondolásának szükségessége. A Hoffmann meséi Jacques Offenbach utolsó színpadi műve, melynek 1881-es párizsi bemutatóját a zeneszerző már nem élte meg. Szövegkönyvét Jules Barbier írta a fantasztikus, bizarr történeteiről elhíresült E. T. A. Hoffmann elbeszéléseit felhasználva, sőt az operában magát Hoffmannt is szerepelteti. Egy berlini kocsmába, ahol a diáksereg már javában mulat, betoppan Hoffmann, a költő. Borús kedvében van, mert a szomszédos színházban a Don Juant adják, és a főhősnő, Stella fájó emlékeket ébreszt benne. Hoffmann aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve belekezd szerelmi kalandjainak elbeszélésébe: előbb Olympia, majd Giulietta, végül Antonia történetét osztja meg hallgatóságával. Amikor befejezi három szerelmének szomorú történetét, a kocsmáros Stella sikerének hírét hozza. Az ünnepelt primadonna meg is érkezik, de ekkor Hoffmann italoktól elnehezülve már a földön alszik... A Hoffmann meséiben a 19. századi romantikus opera szinte valamennyi eleme megtalálható - nem véletlen, hogy a világ operaházai és színházai napjainkban is rendszeresen bemutatják.
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2018. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a