Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Várhegyi Márta, Földi Tamás, Gecse Ramóna, Koltai Róbert 2017. december 16., szombat
spacer
Kecskeméti Katona József Színház
Kecskeméti Katona József Színház Üzemszínház Szín-Tár Fesztivál Kecskeméti Katona József Színház Kelemen László Kamaraszínház Kecskeméti Ruszt József Stúdió Színház Bajai Nyári Színházi Játékok Kecskemét Országos Zenés Színházi Találkozó Udvarszínház Vándorfesztivál Kecskemét Kecskeméti Színház Erkély
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Írások
Igazgatóság
Társulat
Kecskeméti Katona József Színház
spacer
Pierre Augustin Caron de Beaumarchais
Figaro házassága
avagy EGY ŐRÜLT NAP
spacer
spacer
Képgaléria: Előadás
Szereposztás
Almaviva gróf, Andalúzia kormányzója:Kőszegi Ákos
Rosina, grófné:Balogh Erika
Figaro, belső inas és mindenes:Makranczi Zalán
Suzanne, komorna, Figaro jegyese:Danyi Judit
Marcellina, házvezetőnő:Réti Erika
Antonio, kertész, Susana nagybátyja:Vitéz László
Fanchette:Andrádi Zsanett
Chérubin, a gróf apródja:Szokolai Péter
Bartolo, orvos:Kiss Jenő
Bazilio, a grófné zenetanára:Flórián Antal
Don Gusmi de Gusman, bíró:Fekete Tibor
Du Marek:Szántó Péter
Továbbá:
Berki Zoltán, Domján Sándor, Harangozó Bálint, Kolenicska Levente, Pethő Orsolya, Széplaky Petra
Zenekar:
Basa István, Dömötör Tiborné, Horváthné Fodor Éva, Kovács Mihály, Kulcsár Erika, Szöginé Bondor Erika
Rendező: Merő Béla
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Jánoskúti Márta
Zenei vezető: Látó Richárd
Zene: Hajdú Sándor
Koreográfus: Gajdos József
A rendező munkatársa: Széplaky Petra
Bemutató:2005. 04. 22.
Előadás ismertető
Napóleon szerint a „Figaro” már maga volt az akcióban levő forradalom, vagyis szerinte a francia forradalom valójában nem ama híres 1789. július 14-én kezdődött, hanem 1784-ben, a Figaro házasságának bemutatóján, amikor először hangzott fel az öntudatos polgár tiltakozó szava Figaro monológjában. A társadalmi feszültség, az ellentétek ábrázolása olyan erős itt, hogy – mint minden jó komédiában – akár tragédiába is torkollhatna a cselekmény. Formáját tekintve pedig elmondhatjuk, hogy Beaumarchais valósította meg Diderot álmát, a komoly hangú, polgári problémát megjelenítő, prózában szövegezett drámát. Szerzőnk a francia felvilágosodás korának legjobb vígjátékát írta meg.
Beaumarchais nem csupán szellemes ember volt, hanem önkritikus alkotó is. Voltaire-rel beszélgetve mondta: „ha egy író túl ostoba drámát ír, előbb-utóbb megzenésítik, opera lesz belőle, és attól fogva senki sem tudja, mi van benne.” Mint tudjuk, A sevillai borbélyból Rossini, a Figaro házasságából Mozart komponált halhatatlan operát. A szövegek értékét mutatja, hogy a világ prózai színházainak is kedvelt darabja maradt mind a kettő. Miért? Mert Figaro az egész (fényes és romlott) világgal képes szembeszállni, furfanggal, csellel, ravaszsággal. Átlát az embereken. Az ad neki erőt, hogy a boldogságáért harcol: nem hagyja, hogy kedvese a látszólag mindenható gróf zsákmánya legyen.
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2017. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a