Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Nagy Ferenc, Kuna Károly, Blaskó Borbála, Szőke István, Koleszár Bazil Péter, Nyári Oszkár, Lénárt András 2018. július 23., hétfő
spacer
Kolozsvári Magyar Opera
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Igazgatóság

Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Kisvárda
Kolozsvári Magyar Opera
spacer
Orbán György - Orbán György
Pikkó herczeg
Lírai opera két felvonásban
Szövegét Chudy József azonos című műve nyomán írta a szerző
spacer
spacer
Képgaléria: Előadás
Szereposztás
Rendező: Selmeczi György
Díszlettervező: Lőrincz Gyula
Zenei munkatárs: Incze G. Katalin
Báb: Varga Ibolya
A rendező munkatársa: Gombár Annamária
Bemutató:2004. 01. 03.
Előadás ismertető
Németh Amadé A magyar opera története (1785-2000) című kötetében olvashatjuk: „…az első magyar operának is tekinthető daljáték Chudy József Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi c. dalműve.” „Új-Szomorú Víg Opera két Fel-Vonásban – írja az eredeti színlapon. Bemutató: 1793. Május 6., Buda, „A Híd mellett lévő Nyári Játékszínben”. Szövegét Hafner, Philipp (1735-1764) Eva Kathel und Prinz Schnudi c. darabja nyomán a kétes hírű, spiongyanús, de a Magyar Nemzeti Játszó Társasághoz (Kelemen László első magyar színtársulatához) a legjobbkor közeledő Szalkay Antal (1753-1804) alkalmazta magyar nyelvre, méghozzá igen színesen, sikeresen.

A ’pikó’ tájnyelven részegeset jelent, a Perzsi néhol az Erzsébet beceneve. Éppenséggel ez is lehetne a mű címe: A Pityókos herceg és Jutka Böbe. Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi: nem mondhatni, hogy ősmagyar, s azt sem, hogy mai, szokványos nevek. Hallatán naiv mese hőseire asszociálunk. Vagy egy Csokonai-darab szereplőire.

Nem járunk messze az igazságtól: a mű épp a debreceni poétazseni korában, a 18. század végén született. Méghozzá az első magyar opera szövege gyanánt. Szalkay Antal készítette a szövegkönyvet, s bizonyos Chudy úr, bécsi muzsikus szerkesztette a zenéjét, ami viszont mindenestül elkallódott.
Chudy József (1753-1813) zeneszerző, karmester, az optikai é akusztikai telegrafálással foglalkozó feltaláló 1785-88 közt Pozsonyban az Erdődy grófi Színháznak, 1789-ben a budai német társulatnak, 1793-tól a Kelemen László magyar társulatnak karmestere volt.

A fönnmaradt szöveg pedig egy az idő tájt monarchia-szerte játszott, divatos műfaj, a singspiel paródiája volt. Az eredeti „céltábla” nevesítve nem ismeretes: nem tudni melyik, bizonnyal Bécsben vagy Pozsonyban előadott daljátékot figurázták ki, az időbeli egybeesés okán – Orbán György gyanúja szerint – , az sincs kizárva, hogy valamelyik Mozart remekmű kontójára nevettek egykor a jó kuruc magyarok.

Orbán írja: „… a Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi (…) vonzó paródia, de bizonyára nem tudtam volna ezen formájában újabbat és jobbat produkálni, mint elődeim. Viszont ott volt a korabeli plakáton az ingerlő (és téves) megjelölés: opera. Valószínű kritikus és öngyilkos vállalkozás egy paródiából rekonstruálni az eredetit, fölöttébb hálátlan ugyanis egy ’szétröhögött sztorit’ komolyan venni. Mégis, egy életem, egy halálom: vállalkoztam rá. Bízván abban, hogy ez a múzeumi librettócska nem közismert. És a cselekmény magva, bármilyen hihetetlen, komor tragédiaként is működik. Ez volt a kiindulópontom. Ugyanis mi történik? A tatár kán lánya, Perzsi szereti a kalmük herceget. A kán hallani sem akar erről. Kalmük követ jön, utoljára kéri meg a lány kezét ura számára. Nyomatékul felvonul a túlerőben lévő kalmük sereg. A kán kirúgja a követet, vállalván a harcot. Párviadalban Pikkó, kalmük herceg legyőzi a kánt. A lány – apja halott, kedvese a gyilkosa – öngyilkos lesz. Pikkó követi a halálba. Deus ex machina: varázsló jön, és intézkedik a halottak feltámasztásáról. (Ez a végkimenet az én szomorújátékomban kicsit máshogy alakul.)

Az opera főleg szomorú – követhetően alakuló – , szerethető, gyűlölhető jellemeket kíván. Ezért az én változatom az árnyaltabb szereplőkkel, azoknak – a történtek sodrása miatt hol várható, hol váratlan – emberibb reagálásával színeződött mássá, mint az eredeti. A cstlő-botló ripacs mellékszereplők szűrét kiraktam, egy kivételével. Sibuk az én művemben tekintélyes, intelligens főszereplővé lép elő, aki nagy bravúrral és jó szándékkal bonyolítja a cselekményt. Ebből származik az én változatom lényege: az alapsztori tragédiává válik, a sorsszerűség kegyetlen játékává.”

(Készült Németh Amadé, Metz Katalin és Orbán György szövegei felhasználásával.)
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2018. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a