Theater Online
spacer
spacer
Főoldal TESZT Temesvár Fórum Képügynökség Képeslap
  
spacer
Képgaléria Színházak Portré Hírek Írások Bemutatók Linkek
spacer
Születésnapos: Juhász Judit, Juhász Judit, Tatár Gabriella, Kálid Artúr, Horváth László 2018. augusztus 14., kedd
spacer
Budaörsi Latinovits Színház
Budaörsi Játékszín
spacer
spacer
spacer
Híreink
Előadások
Műsor
Képgaléria
Írások
Igazgatóság
Társulat
Budaörsi Latinovits Színház
spacer
Cziglényi Boglárka
Fény presszó
Szerelem tartós béke idején
spacer
spacer
Képgaléria: Előadás – theater.hu
Szereposztás
Rendező: Frigyesi András
Díszlettervező: Hajdu Bence
Jelmeztervező: Rományi Nóra Muladi Klára
Dramaturg: Kovács Kristóf
Zenei vezető: Faragó Béla
Mozgás: Bóbis László
Súgó: Barnet Mónika
Rendezőasszisztens: Juhász Gabriella
Bemutató:2018. 05. 12.
Előadás ismertető

A szerelem, mondják az okosok (akik, mert okosak, megnyugtató távolságból szemlélik a tárgyat) olyan létforma, amely mindenütt megél, legyen az sivatag, családi viszály, feneketlen kút feneke, szegénység, lakatlan sziget – de még politikai viszonyok esetén sem hal meg. Igaz, meghalni csak a szerelmesek szoktak, maga a szerelem él tovább, sőt, – a maga szerény eszközeivel – még virulni sem szégyell.

Jelen előadásunk ebből a gondolatból indul ki, megtetézve a gondolatot azzal, hogy még az ötvenes évek poklában sem halt ki teljesen; még a diktatúra ideiglenesen szabadlábon felejtett foglyai sem mentesek tőle. Igaz, ők, akik ebben a sok rossz kor egyik legrosszabbikában érték meg a szerelmesség ideális életkorát, zaklatottabban voltak szerelmesek, mint más korok szerelmesei: ők csókolózás közben sem merték lehunyni a szemüket, inkább körbehordozták a pillantásukat, hátha figyeli őket valaki. És figyeli.

És mégis: élt a szerelem akkor is. Ha valaki nem hinné: vannak rá bizonyítékok, és nemcsak a Ratkó-gyerekek (a Rákosi-korszakban foganatosított, az akkori egészségügyi főnéni, Ratkó Ilona nevével emberarcúsított abortusz-tilalom gyümölcsei) végtelen sora, hanem, sőt, inkább, a kor slágerei. A kor meglepően időtálló, mai füllel hallgatva is hol andalító, hol vérpezsdítő jazzes slágerei, amelyek, mintha hírét sem hallották volna munkaversenynek és békeharcnak, a szerelemről dalolnak, trilláznak – olykor pedig vonítanak, mert a szerelem olyan, hogy néha csak nyüszítve lehet dalolni róla. (És állítólag éppen akkor a legszebb: hogy ez a dicsérő jelző a szerelemre vonatkozik-e, vagy a vonításra, mindegy is.)

Ezeket a slágereket hamarosan be is tiltották, szerzőit és előadóit Recskre vitték turnézni, vagy átnevelték őket, kitanították a kor ízlésének megfelelően kesztyűbe dudálni; vagy, ha az illetők nem bizonyultak kellően átnevelhetőnek, elküldték őket az iparba, a mezőgazdaságba, a legmegátalkodottabbakat pedig egyenesen a vendéglátóiparba – de a betiltott dallamok még sokáig ott visszhangoztak a kor szerelmeseinek fülében. Sőt: nem csak, hogy sokáig, de talán mindmáig is.

Adva van tehát: egy presszó, a kelet-közép-európai kósza lelkek egyetlen mentsvára; egy kimért, titokzatos főúr; adva van egy férfi és egy nő, mindkettejüket a zord idő (meteorológiai és egyéb értelemben egyaránt) kergette be ide; a triót néhány gyanús alak és fura rendfenntartó egészíti ki. Adva van továbbá nem csekély; és minél őrültebb, annál jogosabb paranoia, amely megfojtja még a szerelmet is – ha a szerelmet meg lehetne fojtani. Már csak egy kérdés marad: hogy hogyan lesz a háromból kettő: ki nyeri el a szerelmet, és ki lesz az, aki félreáll a másik kettő útjából. Ja, és hogy hová vezet ez az út, az is kérdés még. Meg hogy mit keres az a sok, egyre több ember odakint? és mit kajabálnak egyre hangosabban?

spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
spacer
Főoldal Médiaajánlat Szolgáltatásaink Partnerek Impresszum Linkek
© 2018. - THEATER Online - theater.hu

A Theater Online megjelenését támogatja a